Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881

40

Fontos és nagyobb becsesei bíró a franczia cs III. Na' poleon által támogatott Guillaume Lej van expeditiója, mint az előbbieké. Lejean alaposan készült geographus, ki már Törökországban tett kutatásai által hírnevet szerzett magá" nak. 1860. év első napjaiban indult cl Párisból Kairóba? innen febr. 7. a Suezon át Suakinba ment, honnan március 13. vette útját Chartumba. Ugyanezen hó 27. Kassalaba ért, hol a svájczi Werner Munzingert, Heuglin későbbi kísérőjét, találta. Innen kevés kitérés után május elején Chartumba érkezett. Czélja volt mielőbb a fehér Nil felső részéhez jutni, de ezt most a körülmények teljességgel lehetetlenné tették, de azért nem hagyott fel ezzel, és ke • rülő utakon tervezte czéljához való jutását. Terve volt a Nil jobb- és balpartján fekvő tartományokon keresztül utat keresni e folyó felső folyásához, mi ha neki sikerül, nagy szolgálatot tett volna a földrajznak. Chartumban való tartózkodását arra használta fel, hogy a felső Nil vidékeiről tudakozódott. Különösen az európai kereskedők tapasztalatait zsákmányolta ki, kik délre és dél-nyugotra gyakran nagy utakat tettek. így pl. Debono útjáról a Níluson Gondokoro fölött 1853-ban; a Bolognesi útjáról a Keilakon 1856- ban igen értékes jegyzetet és térképet küldött Párisba kiadás végett.

Továbbá D’Árnaud által készített térképet a No- taváról átdolgozta. A legdélibb pont, melyet elért, Gondokoro volt.

Dr. Peney épen úgy mint Lejean a Nil források elérését tűzte ki czéljául. Peney, ki egyptomi szolgálatban álló franczia orvos volt, 1860. október végén indult el Chartum- ból a Poncet testvérekkel a fehér Nilen Gondokoroba. Ezen útját, mint első tudósitásából kitűnik, az egyptomi kormány hivatalos védelme alatt, két hajóval és 25 katonával, 58 nap alatt tett meg, jól felszerelve.

Gondokoroból a Poncet testvérek a fehér Niltől nyu- gotra fekvő Jangbara tartományba tettek kirándulást, mely alkalommal Peney is velők tartott. Nyugat felé menve, a Djur folyóhoz értek, mely Gondokorotól nyugotra l°-nyira