Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881

27

reszténységet találtak. Ezen eredménnyel nem lévén megelégedve, azért sokáig nagy erőfeszítéssel működtek ezen tartomány átkutatásán.

1520—1768. közbe-közbe történtek Afrika északkeleti részében utazások, de ezek eredményei nem felelnek meg a várakozásnak. Még a legtöbb értesítéssel szolgálnak a hittérítők, különösen Abesszíniáról. így Alvarez atya, ki 1520— 26-ig egész Aethiópiát beutazta, több évi ott tartózkodása után visszatérvén, egy jelentést tett közzé, mely azonban kevés hitelességgel bir. Czíme e munkának: „Wahrhaftiger Bericht v. d. Landen, auch geistlichen u. weltlichen Heg. d. mächtigen Königs in Ethiopien d. wir Priester Johann nennen etc. Eisleben 1566. u. 1573.“

Ezen században téritők és portugall kalandorok kormányozták Abesszíniát s egynémelyek jó előre vitték a fölfedezéseket: igy 1603. a jezsuita Paez Péter beutazta Abesszíniát és fölfedezte a kék Nílus forrásait. Ugyanezen Paez birván a nyelvet, bírta a király bizalmát; polgárosítani akarván a népet, diszes királyi palotát épített, s rábírta a királyt a tévedések elhagyására, egyetlen eszközéül tüntetvén azt fel az európai védelem kieszközölhetésénck.

Fernandez atya 1613. egészen Narea, Gringir és Cambat- ig, tehát majdnem e földrész szivéig hatolt s Melindába remélt juthatni, mi azonban nem sikerült neki.

1625—1632. a portugall Löbo Jeromos jezsuita utazta be Abesszíniát, sokáig bolyongott a gallák, e szomszéd hatalmas pásztornép között, mely nyers hússal élt. Felkereste az úgynevezett Nil-kűtakat (a I)cmbea = Zana-tó vidékén.) 0 volt az első, ki azt állitá, hogy a kék Nil két forrásból ered, mely forrás-ágak nem hosszú folyás után a Dembea- tóba ömlenek, honnan azután mint Nil törnek elő. Paez és Lobo térítőknek értesítései teljesen megfelelnek a valóságnak.

A franczia orvos Poncet, ki XIY. Lajos alatt 1698. Cairóból Abesszíniába küldetett, az abessziniai király Facilida gyógyítása végett. A Niluson fölfelé Senaaron át Gondar-ba, innen Amhara, Tigre és Massua-ba átázott. 1700-ban ismét