Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881

21

későbbiek mit sem tudtak, az irományok ritkasága miatt arról, mit az előbbiek fölfedeztek, lehet e csodálkoznunk azon, hogy a régiek ily lassan haladtak előre ? Mindazonáltal ismereteik nem megvetendők. Szép eredményeket lehetett volna felmutatni ezen alapon, ha a középkor első századaiban az ó-kori ismeretek Afrikáról majdnem teljesen el nem vesznek, és ha a középkor ereje onnét tovább működött volna, a hol az ó-kor munkásságában megállapodott.

A sok utazás öregbíté a világ ismeretét, s az áj tények bő szüretet nyújtottak a tudománynak, mely, tágabb téren gyakorolhatván magát, nyert erőben s könnyítette a fölfedezéseket. Mennyi tévedéssel jártak az első vállalatok, láttuk; s figyelemre méltó, hogy sok vállalatnak épen a tévedések adták az első lökést, vagy a kitartást, melylyel azok végrehajtattak. Ptolemaeus volt a középkorban az egyedüli útmutató, kinek ismeretét az arabok nyerték örökségül, de ezek mellett még az olaszok és a portugallok is hasznos szolgálatot tettek a földleírásnak utazásaik által, plogy az araboknak, kik már a 8. században Kr. u. egész éjszak Afrikát beutazták, szivükön feküdt a Ptolemaeus által összegyűjtött földrajzi ismereteket híven megőrizni, megmagyarázza azon körülmény, hogy Badolema, arab földrajziró, A1 Mamun kalifa parancsára a nagy alexandriai földrajziró műveit arabra fordította le.

A 10. században már Afrikának keleti és nyugoti partjain látjuk az arabokat délfelé hajókázni. A keleti parton Corrientes fokig — Sofalabau — értek, mely az arab térképeken Dschbel en Nedama „Reue előhegység11 -nek neveztetik (a d. sz. 23°. alatt) és ott több országot alapítottak, melyek még a 12. században is virágoztak. Sofalan túl délfelé nem mentek, mivel szerintök a déli puszta a nagy forróság miatt nem bir lakókkal. Zanzibart az arabok ezen név alatt nem ismerték. Nálok ezen név annyit jelent mint Néger- vagy Rabszolga-part, mivel K.-Afrika összes fekete lakói