Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881
15 A kyrenei Eratosihmes, tudós csillagász és alexandriai könyvtáratok volt a tudományos földrajzirásnak kitűnő művelője. Műveiből Strabo őrizett meg némi maradványokat. Az első nagy földrajzot az akkor ismert egész világról Kr. e, 200 körül, mint alexandriai könyvtárnok irta. 0 nem engedi meg, hogy a Nilus mielőtt éjszak felé fordulna messze nyugatról folyna kelet felé, de mindamellett forrásairól, melyeket ő a szárazulatnak legdélibb részében, az aethiopiai oczeánhoz közel keres, semmi bizonyosat nem tud. Helyesen irta le a Nil folyam kanyarulatait Mérőétől és mellékfolyói közül: Astaborast (Atbara) és Astapust, melyek az egyenlítőtől éjszakra folynak a Nílusba és a melyek Meroe szigetét képezik tökéletesen ismerte. Négy Nil-sziget létezését is hitte, melyeken több város volt volna. Meroe fölött 12 —20 napi útra, hová szökevény egyptomiak, Sebritek vagy Sembritek („Kivándorlóku) telepedtek le. A Nil-deltájának szélességét a pelusi és kanopi torkolat közt 1300 stádiumra teszi; a Nil folyásának hosszát pedig 18,200 stádiumban határozta meg. Egy stádium =585 bécsi lábbal. A stádium hossza a földrajz-iróknál különböző. Anaximandernél egy stádium alig 100 meter; Eratosthenesnél 158 v. 160 méter; Posidonius és Ptolemaeusnál 222 meter; többnyire egy milliare (mértföld) nyolezad részének szokott tekintetni. Strabo felléptével egészen uj aera kezdődik a földisme számára. Ezen nevezetes görög földrajz-iró szül. Amasiaban (Kr. e. 66 - 24 körül.) Több helyet bejárt Rómából, hol több évig időzött, Egyptomba utazott, hol Alexandriában tartózkodott huzamosabb ideig; és innen (735-ben a. u. c.) barátjának Aelius Gallusnak expeditiójával Heliopolison át a Níluson fölfelé egész Egyptomon keresztül Syene- és Phi- lae-ig utazott. Utazása között a vidékek és városok fekvését, polgári szerkezetét, vallási állapotait és nevezetesebb eseményeit nagy pontossággal igyekezett feljegyezni. Tudósításait részint tulajdon vizsgálódásaiból, részint Hekatäos, Artemidoros, Eudoxius és Eratosthenes költők s történetírók földrajzi munkáiból merítette, s igy alkotá tartalmára és alaposságára nézve minden előbbieket föliilhaladó s ránk
