Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881
7 egészség s testi erő, sanyarúsághoz szokás, ügyesség, mely- lyel élelmét akárhol megszerezhesse, veszélyekben bátorság, az akadályok megismerése s ezeknek elháritni tudása, elő- itélettől ment nézet, a tapasztaltak világos közleni tudása kívántainak. Jgen, ki czélt akar elérni, annak a cselekvés eszközét is akarnia kell. Ha az ember gyáva, vagy határozatlan, ha nem meri magát rászánni szembe állani a veszélyekkel, fáradságokkal, nehézségekkel és akadályokkal, akkor nem is bírja a cselekvés eszközét. Nem a saját érdek, dicsőség vagy hódítás keresendő a fölfedezésekben, hanem ennek rugóiul a tudományos vagy emberbaráti érdekeknek kell szolgálniok. Nem erőszakkal, hanem szelídséggel lehet a minden égaljú embereket és nemzeteket, kik eddig talán vadságban és rendezetlen családi viszonyok közt éltek, egymáshoz közelebb hozni, miveltség terjesztése és rábeszélés által reájok hatni, hogy vállvetve, közös erővel igyekezzenek a természetet hasznosítani és uralkodni fölötte. A tudomány előmozdítása czéljából tett utazások száma, — melyek különböző időkben, a szélrózsa minden irányában, a történelem lapjaira jogosult nevű emberek által feljegyeztettek — sok. Ennyi és ily sokféle irányú, de többnyire a föld ismeretlen részeinek kikutatása végett történt nevezetesebbnél-nevezetesebb átázásokat leírni nem czélom, ezek közül csupán csak azokra szorítkozom, melyek Afrika éjszak-keleti részében a Nilus folyam mentében tétettek, ennek forrásai kifürkészése végett. * * * A Nílusról való ismeret igen régi, de ezen ismeretek Európára nézve időközben elvesztek s azért azon sok figyelem, melyet a régiek ezen feladat megfejtésére fordítottak, mind hasztalan lön. Csak a legújabb kornak sikerült végképen a rejtélyt megfejteni, a hézagot kipótolni és a mély homályt, mely a Nilus két ágának forrásait 1863-ig födte, az eddig uralgó különböző véleményekkel együtt, eloszlatni. A Nilus a legnevezetesebb a föld összes folyói közt, nemcsak azért, hogy partjainak csodálatos termékenységét
