Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1880
35 Ily ünnepies pillanatokban az atya beleereszkedik fiával a legkomolyabb meghitt beszélgetésekbe, feltárja előtte életét, mely a küzdelmek közt, melyeknek ő is ki volt téve, az erény rendíthetetlen szereíetéf és diadalát szemlélteti; a saját életéből vettek mellett a legnemesebb férfiak megragadó nagy példáit előmutatja, leleplezi a veszedelmet, melybe az önhittség, a szenvedély vezet; tapintatos tanácsaival, vonzó jóságával, bölcs tapasztalataival kijelöli a követendő utat; sőt kiterjeszkedhetik, természetesen az atyai előrelátó bölcseség határai közt, oly esetekre is, melyek természetüknél fogva az anyai gyöngédség körén kívül esnek, oly önvallomásokra, melyek fölemlítését az anyai méltóság elhallgatja. És lehetetlen, hogy az ekkép előtérbe lépő atyai tekintélynek jótékonyan felvilágosító, bölcsen tájékoztató, mentőleg erősítő hatása elől az ifjúi lélek elzárkózzék. És ha mindez nem használna: vájjon az anyai szív óhajának, az anyai ajk kérésének, azon anyáénak, ki az 5 bá- múlatosan tapintatos ösztönével, az 5 odaadó gyöngédségével, az ő önfeláldozó szeretetével oly csodálatos módon tud az ifjú lélekre hatni —, ellent fog-e állhaini az ifjú? Vagy ha még ez is eredménytelen lenne, amaz édes anyának, ki, mint egy új Monika, a fájdalom néma s mégis ékesszóló tekintetével néz gyermekére, ki, mint egy második „Mater dolorosa“ a mély levertség mellett kérő, esdő arczczal fordúl fiúhoz, — másrészt meg fájó szíve egész bensőségével imádkozik az Éghez fia megmentéséért: maradhat-e mindezekkel szemben érzéketlen az ifjú? Nem tartanak a szülők ez úttal előtte hosszas erkölcsi prédikácziókat; sokszor ily esetben nagy hatású: a legszem- beszökőbb igazságoknak, a legszomorúbb következményeknek rövid, de hatos előterjesztése, a netalán sikerteleneknek látszó komoly figyelmeztetések után való elhallgatás, sőt még a mereven-ridegen imponáló tekintélyeskedés színének is kerülése. Nagyon, nagyon nehéz és válságos pillanatok ezek; de ne legyetek kishitűek, higyetek az Ég által is támogatott jó ügy diadalában; bízzatok azután saját erőitekben is. Az, a mit mondott Seneca, ezen szavaiban: ..Nincs látvány, melyre az istenek nagyobb kedvteléssel pillantanának, mint a fér3*
