Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1880
24 nak és tanítóknak megválasztásában, mind az ezek által adott oktatásra, nevelésre való felügyelésben, őrködésben a leglelkiismeretesebb gondosságot, óvatosságot és megfontoltságot tanúsítsák. Mert a feladatuk magasztos voltával tisztában levő szülők valamint az első nevelés idejét nem tekinthették arra valónak, hogy gyermeküknek dajka, cseléd vagy bármiféle idegen kezekre bízásával magukat a nevelés nagy és szent kötelességei alól fölmentetteknek higyék; úgy a nyilvános nevelés idejének beköszöntével sem ringatják magukat abban a hiedelemben, mintha gyermeköknek bármiféle iskolába vagy valamely benlakó-iníézetbe adása után minden gondot leráztak volna nyakukról. Ha már az alsóbb, úgy nevezett elemi iskoláknál komoly gondolkodóba estek a szülők a fölött, melyik iskola lesz legalkalmasabb nemcsak gyermekük lelki tehetségeinek kifejlesztésére, de szívüknek nemesítésére s az erény szeretetében, gyakorlásában való megerősítésére is; s ha habozás nélkül adták gyermeküket nem az állami vagy községiközös iskolába, hanem az emberiség üdvét harmonicus nevelés által egyedül biztosító kath. iskolába: nem kevesebb meggondolással és lelkiismeretességgel járnak el akkor, midőn arról van szó, melyik középiskolát válaszszák gyermekük további nevelésének eszközéül. Már Plafon, az ókor e nagy gondolkodója, így gondolkodott e tárgyban : „ Ha már a lábbeli-készítő, ki nektek czi- pöt csinál, rossz munkás, vagy épen mesternek adja ki magát, de anélkül hogy az volna, — ebből még nem lesz valami tetemes károtok ; de ha fiaitok nevelői csak névleg érdemlik meg e szép nevezetet: nem látjátok-e be, hogy az ily nevelők családotokat romlásba döntik, és hogy egyedül ezektől függ fönmaradástok és szerencsétek ?cí (Platon, Polit. IV. köny.) Quintilianus, az „Institutiones Oratoriaeu hírneves szerzője, oly tanító választását ajánlja a szülőknek, ki: feddhetetlen, szentéletű (praeceptorem eligere sanctissimum), és oly iskoláét, melynek fegyelme: a legszigorúbb, (disciplinem, quae maximé severa fuerit.) És a keresztény szülők, kik magasb felvilágosúltság légkörében, mélyebb felelősség érzetében és szentebb hivatás tudatában élnek, mögöttük maradhatnának-e a pogányok e nemű