Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1880
15 kinyilatkoztatásokból, hanem a fejlődéstan természetes ismereteiből fogja levezetni. A monismus e győzelme a dualismus fölött reménynyel teljes távoli tekintetet nyit nekünk úgy erkölcsi, mint szellemi előmenetelünk végtelen haladására! (Dezső Béla, Az újabb állattani mozgalmak, JBpesti Szemle. 1881. áprilisi fűz. 52. sz. 81. 1.) De hát e büszke tudomány, mely a fejlődéstan nevét viseli, megengedi-e Isten létét, elfogadja-e a teremtés tanát, az első bűnbe- esés tényét ? Ugyanazon tudományos folyóiratunkban megkapjuk Haec- keltől a feleletet, hogy t. i. Isten nem egyéb, mint „minden erőnek, tehát minden anyagnak is összege“ (U„ o, 78. 1.); hogy az ily monismus alapján az ember „a természet és Isten egységének felfogására emelkedik.“ (U. o. 79. 1.) És hogy a „magyar“ természettudós se maradjon hátra, a teremtés tanának helyettesítésére ime a gordiusi csomó megoldása : „ Annak, (hogy a szervezetlen vegyűletekből jött létre az élő anyag, a „protoplasma“) egykor a föld életében meg kellett történnie, esetleg talán napjainkban is előfordúl a protoplasma keletkezése szervetlen testekből. “ (Dezső B., U o., 90. 1) Sőt még tovább megy, mondván: ezt a nézetet „föltétlenül el kell fogadnunk eddigi ismereteinkből kifolyólag. “ (U. o.) És ki tagadhatná, hogy ezekből természetesen folyik az a következtetés, vagy az a „nézet“, melyet szerzőnk ekkép ad elő: „az igaznak, igazságnak,jónak, szépnek . . . meghatározását s jelentöségök mérvét a természettudományok elvei szerint kell meghatározni, mert, ha kilépünk e korlátok közűi, az egyéni nézetek korláttalan halmazában ki nem ismerjük magunkat.* És, mert végén csattan az ostor, ide írjuk még következő szavait: „Az újonnan fölfedezett igazságok kimondásánál az illető búvárok a concentio- nált vagy talán félreismerésen alapúié addigi ellenkező nézeteket és felfogásokat, meggyőződéseket és hitágazatokat tekintetbe nem vehetik.“ (U. o, 94—95. 1.) A nélkül hogy ez állítások czáfolatába mélyebben beleereszkedhetnénk, csak nehány rövid megjegyzésre legyen, szabad szorítkoznuk. Azon kívül, hogy az autochton emberről szóló tan ellene mond az észnek, az ezen alapúló pártatlan tudománynak és a természet életében fölmerülő tények szaka