Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1879

43

A legfőbb törekvés a körvezető részéről mindig az legyen, hogy a növendék az értelem- és szivképző olvasmányok között a kellő mértéket megtartsa. A választékos olvasásra rászoktatott iskolában tett tapasztalat azt mutatja, hogy mig a két felső osztály tanulói inkább komoly munkákat kívánnak, a két alantabbi osztály növendékei kiváló szeretettel a szépirodalom iránt viseltetnek. Megtörténhetik azonban, mint ezt magam is észleltem, hogy mig a két felső osztályból is sokan egyedül regényeket szeretnének olvasni, a klasszikus irók kiadványait, még a nemzetit sem véve ki, bizonyos fanyarsággal fogadják, és a mi a szépirodalom körén túl esik, ahhoz egvátalában nem mutatnak hajlamot. Ily esetben a körvezető tanácsa és irányzása a legnehezebb próbának lesz kitéve.

Az ifjúság olvasmányára vonatkozólag a Rendtartásban körülírt ellenőrzést az osztály főnökök részéről különösen a felsőbb osztályokban senki sem tarthatja célravezetőnek, a ki iskoláink jelen berendezését ismeri; itt minden a köuvv- tár-őrtől függ és ez is csupán tanács és irányadás utján érvényesítheti befolyását.

Nem zárhatom be e vázlatos sorokat anélkül, hogy az önképző körök érdekében a legújabb kelet alatt megindított Önképző cirnü ifjúsági heti lapról említést ne tegyek annál is inkább, miután magok a fiatal szerkesztők felhívják a tanári kar véleményét az általok kezdett vállalat iránt, — s mert hozzá kell szólni a tanári kar tagjainak e kérdéshez, habár nem a cél, de legalább bizonyos bekövetkezhető esélyek miatt. Én részemről e vállalatot, a mint azt a szerkesztők tervezték s a hogy arról már egyesek és körök ugyanazon lap hasábjain nyilatkoztak, egész és részletében elhi- bázottnak tartom. Épen e miatt felhívni kívántam a tanha