Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878
21 apácai: ság adattatván, könnyen fel lobbauhat. A „matéria subtil is prima ge- ueris“ alatt Regius bizonyára valami gyúlékony természetű légnemet értett; Apácai nem tudván arra alkalmas kifejezést találni, „vékonyságos dolog“- gal fordi'ja; az a „dolog“ már sokszor kisegité őt a zavarból, de mégis becsüli, mert a hol csak lehet mindenütt használja. — Különben magának Regiusuak is nagyon mysteriosus fogalmai lehettek a spirítus egész természetéről. 20.) De nem olajos mind azon által, mivel az ő ágats- kái oly kitsinek, hogy olajjá nem lehetnek. Apácai itt is rövidítve adta visz- sza az eredeti szöveget; eközbevetett mondatrészt „quod ob crassiores suos ramulos est tanacius“ egészen elhagyta. Azonban, ha lefordítja sem lett volna tisztább fogalmunk az ő olajok természete és sajátságáról. Ha azonban Regiusuak Philo- sophia naturális c. müvének 6. 7. 8 lapjaira fordítunk és a „De partibus insensibilibus et sensibilibus matériáé“ című §-t elolvassuk: talán nyerhetünk némi fölvilágositást arról, hogy mily „szerkezetűnek“ képzelték ők az olajt. Regius szerint: a testek részecskéinek összefüggéséből — continuitá- sából — és oszthatóságából kiindulva, a láthatatlan „partes insensibiles“ alatt a test-anyagrészeit tevő „atomok“ értendők. Regius az olajnak legkisebb részeit (atom) ágas-bogasnak képzeli, és ezen láthatatlan ágacskák a látható cseppen egymáshoz tapadva adják az olajcseppet, ép úgy, mint több csepp a nagyobb mennyisegű olajat. Regius, magyarázatát rajzzal iparkodik érthetőbbé tenni; t i. egy vastagabb ágon vékonyabb, mellék ágacskákat tűntet fel; a mely fölfogás a mai atonaistikai elmélethez közel jár; csak hogy az ágacskák vastagságának tulajdonítja az olaj sűrűségét, melyek a spiritusREGIUS : eas data occasioue facilc in- dammari facit. 20.) Attamen oleagino- sus non est, quia ejus parti- cularum ramuli minores sunt, quam ut oleum, quod oh crassiores suos ramulos est tena- cius, coüstituerc possint.
