Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878
15 ide ’s tova tollya, kik gyükerek- ké lesznek ; nemellyeket penig- len a földből ki felé mellyekliől a kün való részek lesznek. E pontban Ap. nem tartá magát szorosan az eredeti szöveghez, hanem saját felfogása szerint irta azt le, kihagyván a „stipitem, ramos, fólia, aliasque partes“-t, ezt egyszerűen „a kiinvaló részek“-kel adja vissza. E kelytt fölfogása elég praecis, de helyesebben tesz, ha R szövegét adja vissza. 7.) Mag nélkül ackor teremnek mikor a földi érezhe- tetlen részetskék, a’ föld felső rétében a’ vékony dologtol szüntelen izgattatván, ollyan el helyhetest, formákat, és mozgásokat kapnak (vesznek, melv- lyekkel a megmondott maghoz hasonlók lévén szintén mint abból, ő belőlökis valami nő. apácai : E pontban szintén eltér némileg Ap. az eredeti szövegtől; azonban már maga az eredeti szöveg is elég érthetetlen; „particulae insensibiles terres- tres“ alatt hihető, hogy szervetlen részek, vagyis holmi atom-félék értendők; mert U. Philosophia naturálisának 8. 9. lapjain az atomok magyarázásával is foglalkozik. Tehát R. szerint e szervetlen részekből ,,a subtili matéria“ által hozatnának létre némely növények, s ezek lennének a magnélkül tenyészök. Mindenesetre eredeti a fölfogás; mit bizonyára a speculatió nyújtott neki. 8.) Mivel penig ez a moz- gadozás avagy meleg sok számtalan félekepen szerkeztetheti a’ részeket, szantalan sokféle ram dispergitur; aliae e terra germinantes excrescunt in sfi pitém, ramos, fólia, aliasque partes. iiegius : 7.) Sine semine nascun- tur stirpes, cum particulae insensibiles terrestres in terrae superficie, velcrustaejussupe- riore, perpetuo a subtili matéria agitatae, tales aquirunt situs, figurás, et motus, quae rudimento stirpis constituendo conveniunt; ex quo reliquae deinde partes producuntur, dum succus ali- mentarius, in illud impulsus, partes ipsas extendit, et certo modo figurát. 149. 1. 8.) Cum autem infinitis pene modis, pro terrae et motus seu caloris di- versitate, possit fieri particu-
