Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1877
17 dig érzékeljük a fenségest; már pedig Greguss A. véleménye szerint is „képzerőnkre mindig jobban hat az, mi elrejtetik, mint a nyilvános; a mit csak képzelünk létezni, mindig nagyobbszerü, mint a mi valódilag létezik előttünk.“ 29) Phantasiánk az adott valódiság, a határozott körvonalok közé szorított jelenet által nem korlátoztatván, akadálytalanul hord össze oly elemeket, melyeknek értelmi öszpontositása fenségesiti a tárgyakat, jeleneteket. Nagyob- bakká teszi, mint lehetnének. — A phantasia nagyit, kicsinyit, kiterjeszt, összevon; újra teremti a megviselt világot; romokból dómokat épit, de csak ott és oly tárgynál, hol és miből már előbb a tudatban valami létezett. A phantasia kikiáltott mindenhatósága mellett sem teremt semmiből. A fenség romjaiban fekszik előttünk, ha pl. egy goth templom köveit az idő széthányta, de a fenséges mű alak nagyszerűségét a még fenn levő töredékekben lelkünk föl- érezheti. Phantásiánk összehordja a szétszórt köveket, fölépíti a templomot, melyet csak lelkünk szemeivel látunk. Összes lényünk a csodálat, félelem és fájó öröm érzelmeivel telik el, melyeket — mivel érzéki szemeink csak tört romokat látnak — a romok által fölkeltetteknek hiszünk. Hogy a physikai világban előforduló fenséges jelenségeknél nemcsak a tartalom, az eszme, a maga kizárólagosságában, hanem a valódi vagy képzelt alaknagyság is imponál: nem szorul bővebb indokolásra. Hanem azért még sem áll az, mit Schassler mond, hogy a megjelenti' lés, mint az- eszme ellen való hatalom legközelebb az, mi a fenségesben hat. 30) Először metaphysikai törvény, hogy a lényeg (az eszme) a megnyilatkozás alakjával egyenes arányban áll; tehát ez utóbbi nem lehet hatalom az első ellen; másodszor az alak éppen a tartalom (az eszme) által lesz hatalmassá. Lényünk és a fenséges „mi“ között a jelenet mint közvetítő szerepel, melyből lelkünk abstra- háló ereje éppen azt vonja el, mi előttünk imponál. Többen a phys. fenségest bizonyos „homály“ nélkül nem tudják képzelni; még Y i s c h e r is azt mond3!l) Greguss A. Szépészet. 18. 3S) Schassler Kritische Geschichte der Aesthetik. 1068. h
