Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1876

25

A társulat évrőlévre avatott föl tagokat. Csak 1660— 1667-ig szünetelt, míg aztán ismét működött. 1763-ban két osztályra különült a társulat: a nagyobbak és kisebbek osztályára.

A jezsuiták feloszlatása után a társulat vezetése átment az egyetem hittani karának egyik tanárára; s 1777-ben a k.-tanítórendiekre.

A társulat élén állottak: az igazgató, az elnök, aligazgató s nehány segéd (Assistentes, Consultores). Az elnökséget egy a tanárok közöl vitte. Az aligazgató és segédek az ifjúságból személteitek ki. E társulati hatóság képezte a fölvevő vizsgáló-bizottságot.

Az igazgatók közöl megemlítendők: Mikes Mihály, Gyu- lafy László, Illyés András érd. püspök, harasztosi Felvinczy Zsigmond, szamosfalvi Mikola László, b. Antalfi János érd. püspök, Demeter Márton gyula-fehérvári nagyprépost, b. Klo- busitzky Ferencz, b. Sztoyka Zsigmond érd. püspökök és gr. Ivornis Mihály, ki e tisztet 1763— 1782-ig viselte. 1783-ban igazgató lett gr. Csáky nép. János kolozsmegyei főispán.

A társulat 1784-ben beszüntettetvén, pénze, mely 1493 frtot és 41 krt tett, 1785-ben a tanulmányi alapba olvasz- tatott.

II. József újításainak egy másika az, hogy 1784-kinov.

1-től minden tanuló tanpénzt volt köteles fizetni, és ugyan a gymnasiumi osztályokban 6, a bölcsészetiekben 9, s a jogiakban 15 frtot. ‘)

A Báthory Istvántól alapított s M. Terézia királynő által újjászervezett kolozsvári egyetem e czímét 1787-ig megtartotta; de azon innen már kir. akadémiai lyceum nevet vett föl. A bölcsészeti és hittudományi tanszakokon kívül M. Terézia rendelkezéséből a jogi, sőt az orvosi tudományok némely részei is előadattak. S minthogy a most említett tanszakok összeségében nyerte e főtanintézet azon jellegét, mely azt egyetemmé avatta: helyén lesz e karok (Facultas) történetét is itt röviden vázolni.

a) A kolozsvári Báthory-egyctem hittudományi kara a jezsuitarend eltöröltetése után is fönmaradt, kevés szüneteléssel, 1786-ig. Az egyetem hittanhallgatói csaknem ki‘) Ilodor. 62. I.