Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1870
11 IV. osztály. Hetenként 3 óra. Számtan 2 óra. Az ellentett számok fogalma; összevonás; az első négy számolási művelet megjelölt közönséges számokkal; Hatványozás, gyökfejtés. A tizedes számrendszer a hatványozás fogalma szerint alaposan ismétlendő. Az első fokú számegyenletek s a tiszta másodfokú szám- egyenletek egy ismeretlennel. Mértan 1 óra. Tértan. Gömbölyű testek nemei azok fölülete s térfogata. V. osztály. Hetenként 4 óra. Betüszámtan 2 óra. A mennyiségtani fogalmak tudományos megalapítása. A szám- rendszerek, a tizedes számrendszer tüzetesen. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás egész számokkal. A számok oszthatósága. Közönséges törtek, lánc- és közelitő törtek. Arányok, arányiatok s az ezeken alapuló hármas-társaság- és elegyítés stb. szabályok. Mértan 2 óra. Siktan, a nézleti raértanból szerzett ismeretek tudományos megalapítása, számos példával. VI. osztály. Hetenként 4 óra. Betüszámtan 2 óra. Hatványozás, gyökfejtés, szorszámolás Első fokú egyenletek egy s több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. Mértan 2 óra. A háromszögtani számok főbb tulajdonságai oly mérvben, hogy azok alkalmazása által a sikháromszögeket megfejteni lehessen, megfelelő számos példával. VII. ősz' ly. Hetenként 3 óra. Betüszámtan: Másodfokú egyenletek egy és több ismeretlennel, kitevői egyenletek S® egybevetéstan, felsőbb fokú egyenletek egy ismeretlennel; sorok; kamatok kamatja. Newton kéttagú tantétele. Mértan: háromszögtan. K. K. mint V. osztályban. VIII. osztály. Hetenként 2 óra. Elemző mértan a síkban ; s az egész ismétlése. Természettudományok. I. osztály. Hetenként 2 óra. Állattan, algymnasium számára Kricsch-tól. II. osztály. „ „ „ „ Növénytan, mint fönnebb. Aterm. rajz elemei. Kricsch. III. osztály. ,, „ 3 „ A testek fogalmától a lényugtanig. K. K. Schabus Hollósy természettan. IV. osztály. „ „ 4 ,, Az erőműtanból a nagyban mutatkozó természeti tüneményekig és a vegytan. K. K. mint fönnebb. V. osztály. Hetenként 2 óra. Télen, Ásványtan. — Nyáron, Növénytan; A természetrajz vezérfonala II. III. rész Kricscb-től. VI. osztály. Hetenként 2 óra. Állattan különös tekintettel az összehasonlító bonctani részre. VII. osztály. „ „ 3 „ A testek általános tulajdonai. Vegytan, bő- és erőműtan. K. K. Kunzek. Abt, kísérleti természettan s Abt pótfüzete. VIII. osztály. Hetenként 3 óra. A csepfolyó és terjedékeny testek egyensúly-törvényei, hangtan, delejesség, villanyosság s a fénytan. K. K. mint VII. osztályban. IZSölosészet. VII. osztály. Hetenként 4 óra. Első félévben; Lélektan; másodikban, Gondolkozástan. K. K. Purgstaller, a böl. csészét elemei I. II. VIII. osztály. Hetenként 4 óra. Első félévben ismerettan; másodikban a bölcsészet története Thales-től Kant-ig bezárólag. K. K. Purgstaller, a bölcsészet elemei III. IV. Rajz. I. osztály. Hetenként 4 óra mértani szabadkézrajz. Egyenes vonal s a négy számolásnem az egyenes vonallal. Két egyenes közti viszony. Egyenes vonalú alakok rajza. Egyenes vonalok mérése stb. Gyakorlatok egyenközii vonalakkal. Szögekről. Egyenes vonalú három-, négy-, öt- egész a tízszögig. Egyenes vonalú díszítmények. Kerülek. Segédkönyv: Schröder, Vezérfonal a mértani szabadkézrajz tanításánál s Heissig ily cimü munkája. II. osztály. Hetenként 4 óra. Mértani szabadkézrajz, mint I. osztályban. III. osztály. „ „ 4 Mértani szabadkézrajz, mint I. osztályban, s sodrony minták után. IV. osztály. „ „ 4 „ Mértani szabadkézrajz, mint a Hl. osztályban; azonfölül mind a 4 osztály haladottabb növendékei hetenkénti 4 órában a szabadkéz rajzban gyakoroltatnak. * Szépírás. Az első és második osztály növendékei hetenként 2 órában a magyar, latin és német folyóirásban gyakoroltatnak. E gyakorlatban részt vehet az algymnasium bármely tanulója is.
