Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1869
— 4 — 2-ik Tétel '). Ha a hajcső keresztmetszete kerülék, s pedig oly csekély felületű, hogy a folyadékoszlop felső görbülete elhanyagolható s 2a, a kerülék nagy tengelye, 2 ú, annak kis tengelye és S ezen sor öszszege: , vo s 1.3 ‘V /'l .3.5. ■i\a 1 (é h ( 2.4 e ) ^ V2 .4.. 6 e J az alapképlethől lesz: /, = +„> ^!_^= + na, b, — ó, Jegyzet. Hengeridomú csőben, melynek köridomú alapja egyenterületű a kerülékidomú csőével, a felszín (niveau) változása ezen egyenlet által van meghatározva: h = + 2 a1 + TTT, = ±2a\ 1 .3 1.3.7. a hol s ezen egyenlet által nyeretett. s = (1 —é) 4 = 1 — 1 e1 —------ e ' —-------------e”------ • • V ’ 4 2.4.4 2.3.4.4.4. világos jeléül annak, hogy a felület változása sokkal nagyobb a kerülék-, mint a köridomú hajcsőben. 5. §. Hasábos csövek. I-SÖ tétel. Ha a cső keresztmetszete derékszögű négyszög, melynek oldalai B s D, lesz: I -L jj 2 (2? + D) 2 r 1 *3 h=±a ED =±2a [jF+b] A felemelt, vagy leszorított folyadék magassága ennélfogva ezen esetben arányos a két oldal visszás (reciprok) értékeinek öszszegével. — Ha a négyszög négyzet, melynek oldala D, lesz: h — + 4 a D 2-ik tétel. Ha B-t végtelennek gondoljuk, a négyszög két végtelen párhuzamos lappá válik, de ezen esetben a fennebbi képletből lesz: h — + 2 a‘ D azaz végtelen párhuzamos lapok közt az emelkedés s lenyomatás egyenlő s arányos a lapok visszás távolságával. Jegyzet. Hengeres csőnél, a melynek keresztmetszete kör, ha az átmérőt D-vei jelöljük, lesz: A felszín változása két párhuzamos lap közt, ennélfogva egyenlő annak felével, a mely létre jön akár hengeres csőben, melynek köridomú alapja a lapok távolságával egyenlő átmérővel bir, akár négyszögü hasábos csőben, melynek oldala ugyan oly nagy. — Ha a párhuzamos lemezeknél a hengeres alakú felső görbületet bizonyos l távolságban is tekintetbe venni akarnék, lenne 2 in2 + 2 a 1 = IDh + ID következésképen — 2 1) h+( a mely képlet Gay-Lussac kísérletei által igazoltatott. 3-ik tétel. Igen hegyes szögben, mely két függélyes lap által képeztetik, a folyadék felszíne menteléki alakot vesz fel. — Legyen AOB (4-ik ábra a) ezen lapszög vízszintes keresztmetszete, Oc *) Ann. de eh. et phys. 3-iéme série t. LI. 412 1.
