Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1869

— 11 — Meuniers tantéte a ferde metszők görbületi sugaraira nézve *). — Ennélfogva a liajcsöves felület egyenlete ezen esetben leend: z = k? 2 d2z du“ u dz du O ~ t) ( 1 + =-. dz -'v du?) 10. §. A felemelt vagy leszorított folyadék térfogatának mennyiségtani kifejezése. A hajcsövesség mennyiségtani elméletének egyik legfényesebb eredménye kétségkívül azon mennyi­ségtani kifejezés, melynek segítségével azon térfogat meghatározható, melylyel a hengeres csőben felemelt vagy leszorított folyadék bir. — - Első pillanatra világos, hogy a folyadék térfogata, mely két hengeres köridomú alappal biró felület közt foglaltatik, ha azok alapjai u s u + du sugarú központi körök, egyenlő 2iz. uz. du kifejezéssel; a forgási hengeralakú csövekben a felemelt folyadék egész térfogata tehát ezen határozott egészlet 2 ír. uz . du f által fejezhető ki, a hol r a csőnek az anyag érezhető vonzásának sugarával kisebbített sugarát, vagy pedig magának a csőnek sugarát jelenti, a mi a gyakorlatban egyre megyen ki 2). Ebből azután: r d*z “ du* dz du (>+£) du dz\ (1 ■+■*?) vagy pedig vagy ha o-val azon változó szöget jelöljük, melyet a dellő-görbe érintője a megfelelő származtató vo­nalával (generatrix) képez, leend: ,r ,, r r, > ’ r V = 71« • / d. u . CDS o. * 0 Ennélfogva a felemelt vagy leszorított folyadék térfogata ezen egyenlet által V = ~k l r . cos w adatik, a hol w az összeillesztő szög 3), azaz azon hegyes szög, mely valamely dellő-sikban a köridomú alappal biró hengeres cső falának megfelelő származtató vonal és dellő görbéhez vont érintő képez, nem épen a találkozási ponton, hanem minden esetre oly ponton, melynek távolsága a faltól legalább egyen­lő a cső érezhető vonzásának sugarával. E megelőző elmélet teljesen általános és akkor is áll, a mint azt Laplace kimutatta 4). ha a hengeres cső metszete nem épen kör. A következőkben adjuk ezen általános elmélet lehozását mi­ként azt Bertrand (Mémoire sur la théorie des phénoménes capillaires :‘) czimü értekezésben) előadta. A hajcsöves felületnek egyenlete vonatkoztatva a külső folyadék vízszintes síkjára, mint xy síkra, a következő : *) L. Cournot, Traité élémentaire de la théorie des fonctions, I. 448. 1. 2) Annales de chemie et de physique, 3-iéme série t. LI. 392—393 1. *) Laplace az alább idézendő műben e szöget angle de raccordement névvel jelöli; bevallom, hogy ma­gyarul nem adhatok neki jobb elnevezést; eddig, még e tárgygyal tudtommal más magyar tanár nem foglalkozik; be kell ezzel is elégednünk. 4Í Laplace, Mécanique céleste, 2-iéme supplément au livre X. 10 1. 5) Journal des mathématiques pures et appliquqes XIII. k. 199. 1. *

Next

/
Thumbnails
Contents