Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1869
r 9. §. A liajcsoyes felület egyenlete az oszlop tetején. A mit eddig mondottunk, az igen világosan mutatja, mi történik a hajcsöves oszlop egyensúlya alkalmával. — Mert valóban a felemelt oszlop végtelen kis átmetszetü (w) elemi hengerekre osztható, melyeknek magassága 3, világos, hogy az egész oszlop egyensúlyának szükséges és elégséges feltétele az, hogy minden heugerelemnek súlya gőz w, a megfelelő görbület Mto felemelő hatása által fen- tartassék; mert az egymásra következő görbületek (meniscus) a folytonosságnál fogva egészen a henger aljáig terjednek, mely azon tömecserők által emeltetik, melyek az oszlop alján működnek, és azért azok úgy tekinthetők, mintha az által emeltettek fel. Az is világos másrészt, hogy a hajcsöves felület ezen feltételektől függ. — Hanem mielőtt e feltételeket mennyiségtanilag kifejeznök, jó lesz megjegyezni, hogy a hajcsöves felület mindazon pontja, melynek távolsága az edény falától csekélyebb , mint a cső anyagának tömecserői vonzásának sugara, kettős tömecserői hatásnak vagyon kitéve: a cső- és a folyadékénak ; mig azon pontok, melyek a cső falától érezhető távolságra esnek, csak az egyszerű folya- déki hatást szenvedik. A hajcsöves felület ezen két annyira különböző részének meghatározása ennélfogva kettős vizsgálatot igényel, s csak igy fog annak alakja világosan feltűnhetni. Mi most ezen feladatunk megfejtéséhez fogunk. A hajcsöves felület alakja az edény falától megmérlietlen távolságban. — A tömecserői vonzás egyenlő o-al, a mint tudjuk, megmérhető távolságban. A nélkül, hogy a kérdés, mely bennünket foglalkoztat, általánosságából veszítene, feltehetjük, hogy valamely szilárd testnek DE (9-ik ábra) határozatlan lemeze folyadékba meríttetik; a folyadéknak vízszintes felületét jelölje DAC. — A kezdetleges felület A pontja, mely a lemezzel határos, három tömecserő hatásának van alávetve; két Q erő, melyek DAC és EAC szilárd részek tömecserőinek eredői; a mely szilárd részek derékszögüek s azért a két eredő egyenlő, derékszög alatt működő és a vízszintessel oly szögöt képez, melynek értéke “ ; a harmadik erő P BAK szögnek felező vonala és a folvadék tö4 mecserőinek eredője. Ezen három erőnek és a nehézség hatásából keletkezettnek eredője okvetlenül merőleges lesz a hajcsöves felületnek A pontjában elhelyezett érintő síkhoz, melynek iránya e pontban épen az eredő által határoztatik meg. — Hanem az eredő, melyről szó vagyon, vagy a folyadéknak vagy a szilárd testnek belseje felé, vagy függélyesen irányulhat. Iránya a szilárd test belseje felé vagyon, ha a vízszintes öszszetevő (2Q — P) cos — tevőleges ; a folyadék belseje felé, ha ugyanazon összetevő tagadó ; s függőleges, ha a fennebbi kifejezés értéke egyenlő 0. Az első esetben a hajcsöves felület az edény falának közelében vájt, a második esetben domború, a harmadik esetben sík és vízszintes. Ennélfogva a felület alakjára nézve az edény falához közel eső részében véglegesen tudjuk, hogy az vájt, ha íi(J — P > 0, domború, ha 2 Q — P < 0, sík, ha 2Q — P = O. A hajcsöves felületnek teljes tanulmánya a tömecserői vonzás határán belül azon czélhoz képest , melyet mi magunknak kitűztünk, felesleges lévén, folytatjuk felvett vizsgálatainkat. A haj csöves felület alakja az edény falától érezhető távolságban. — Midőn némi csekély mozdulatok után a felemelt vagy leszorított oszlop, melynek alakja a cső falának közelében a mondottak szerint meghatároztatott, a cső és a folyadék eredőinek hatályossá.- ga s viszonylagos irányai következtében egész kiterjedésében minden ponton végleges alakját elnyerte, ■világos, hogy minden oly sorban, milyen inna részletes egyensúly leszen. (10-ik ábra). — 9 — J 2
