Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1859

— 7 —

rájok fogni V oly ügyes embereknek tartja őket. Ugyanazok fordítának először figyelmet a hazai nyelvre, kik a latin hagyományokat megőrzötték, s Rhoswitha szerzetesnőt mondják a német dráma anyjának. Ha egyes rendek és szerzetes házak részletes történeteit olvassuk, akkor látjuk át igazán hasznos tevékenységök egész dás mezejét. Naitan pictonok királya 680. körül templomot akarván kőből emelni, Ceolfrid apáttól kért és kapott építészeket. Hires kép- művészek a kolostorok falai között gyakran éveken keresztül lélekemelő munkát s becsületes élelmet találtak. Mi az 5-ik század óta egyházunk örömére, az élet csinosbítására, a népek sorsának enyhítésére, s egy azelőtt ismeretlen szellemi mozgalom ébresztésére történt: csaknem mind a kolostoroktól eredeti. Azért mondá lelkes Montalembertíink a szerzetes rendek mellett 1844. máj. 8. tartott hires beszédjében: „Hol a kereszténység hirdetve s elfogadva lön, mindenütt kolostorokkal árasztá el a föld színét. Ezek adák a katholicismusnak legnagyobb pápáit, legjelesb tanárait, legszentebb püspökeit, legbuzgóbb apostolait. De különben is minő szolgálatokat tevének a világnak! Azon általános sötétségben, mely a római birodalom összeomlására következett, fény tornyai valának az üj népeknek 20. nemzedéken át. Europa felét ők tevék lakhatóvá s termékenynyé. A hellen és római tudomány és költészet remekeit, a nemzeti élet emlékeit s történeti okleveleit, anynyi becses kéziratot, szóval: majd minden elemeit ők menték meg ama finomabb műveltségnek, melyből ma dühös elleneik a legélesebb fegyvereket készítik. Szintén kizárólagos tanítói voltak ezer éven keresztül a kér. Európának. A míívészet minden ágát megőrzék és ápolták, s oly óriási alkotványokkal halmozák el földünket, melyek szemlélete romjaikban is bámulatra kényszerít.“

Azonban saját koruknak nem csak a szellemi miveltség egyik főtényezőjét képezték a kolostorok, hanem az anyaginak is ők voltak előmozdítói. „Egyik kezüket az ekén, másikban az evangéliumot tartván“, igy müvelék ki Európát. Sivatag pusztákat, rengeteg erdőket választottak lakásul, s munkás kezeik alatt kies vidékké, a parlagon heverő területek termékeny szántóföldekké lettek. Vizek és mocsárok kiszárítását, az erdők kiirtását működéseik közé számlálták. „Mit eigener Hand“, mondja Hurter, III. Ince pápa életének leírásában, rodeten die Mönche den Wald, und bereiteten, wo sonst der Bär, der Wolf, das Elend gehaust, friedliche Wohnstätte der Menschen. Sie leiteten die wilden Gewässer ab, wiesen durch Eindeichungen die austretenden Ströme in ihr Bette zurück, und bald winkten lachende Auen, fette Weiden, wo zuvor nur die Eule gekreischt hatte, sonst einzig der traurige Ruf der Unke gehört ward. Überall, wo sie sich erhoben, trat Aubau, Milderung des Zustandes, freundliches Ver- hältniss zu den untergegeben hervor.“. — így ritkítá meg a 12. században egy praemonstra- ti prépostság Jura völgyének álhatlan erdőségeit. így szárították ki a cisterci szerzetesek a Saonne folyam okozta mocsárokat, annak óriási munkával véghezvitt szabályozása által. Átjárási révek, hidak, utak építése — barátok müve volt; Franciaországban egykor hídcsináló rendtársulat működött. Az avignoni hires hidat, mely nagy íveivel ma is mint remekmű bámultatik, egy kolostor építé, valamint a nagy utat is, mely Conseilleből Genfbe visz. A gyapjúszövés Pomeránia- és Prussiába cisterciek által vitetett be. Szerzetesek valának az elsők, kik a kertek műveléséhez szükséges különféle eszközöket készítettek, s gazdasági naptárakat tartottak, melyekbe minden idevágó tapasztalatukat leirva letették. A Rajna mentében fekvő legnevezetesebb szőlőhegyeket is nagy Károly idejében barátok kezei ültették be. Ha Anglia mára 11. században szebb földmivelésnek örvendett; ha kevesebb erdeje és vad legelője, de annál több