Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1854
Mértani nézlettan. Pontok, szögek, háromszögek, és egycnközények főbb sajátságai. Kézikönyv: Mértani nézlettan, Koller Károly tél. Pest. 1851. ír. Osztály. Hetenként 3. óra. Számtan. Viszony-, arány tan, és ez által megfejthető számolás nemei; továbbá a bősz- és súlymértékek. Kézikönyv: Elemi számtan II. rész, írta Barts Ferencz. Mértani nézlettan. A bárom és sok szögek rajzolása, osztása, térülőtök kiszámolása, és változtatása. Kézikönyv: Koller Károly mértani nézlettana. Pest. 1851. III. Osztály. Hetenként 3. óra. Számtan. Négy alapmivelet betűkkel; a határozott számok hatványai és gyökei. a csoportozati munkákkal együtt. Kézikönyv„Előkészület a betűszám tanhoz.“ Tury Osváhltól, Komárom. 1852. Mértani nézlettan. Az önmagokba vissza- és nem térő szabályos görbevonalak; körtérszinek kiszámolása, változtatása és részekrei osztása. Kézikönyv: Koller Károly tói. Pest. 1851. IV. Osztály. Hetenként 3. óra. Számta’i ismétlése. Viszonyok, arányok gyakorlatokkal, és egyenletek egy ismeretlennel. — Mértan. Hosszúság- és lapmérten. Dr. Arenstein József szerint. V. Osztály. Hetenként 4. óra. Mennyiségtan. Négy betű- és számvetési műtétek közönséges és tizedes törtekkel, hatványok, gyökkivonás, gyökmennyiségekkeli műtétek, viszonyok, arányok, képzelt mennyiségek és egyenletek egy ismeretlennel. Dr. Arenstein József szerint. — Mértan. Hosszúság- és lapmértan. Kézikönyv ugyanaz. VI. Osztály. Hetenként 3. óra. Mennyiségtan. Hatványok, gyökkivonás, gyökmennyiségek, viszonyszámok, egyenletek egy és több ismeretlennel; továbbá a betüvetési kifejezések feloldásai. — Mértan. Test mértan és háromszögtan. Dr. Arenstein József szerint. VII. Osztály. Hetenként 3. óra. Mennyiségtan. Betűvetés. Határozatlan, elsőrendű és négyzeti egyenletek egyismeretlennel, haladványok, összeillesztések és Newton kéttagozata. Mértan. A betűvetésnek mér- tanrai alkalmazása. Térelemzés a lapban a kupme*szetekkel együtt Dr. Arenstein József szerint. VIII. Osztály. Hetenként 2. óra. Bölcsészet. Tapasztalati lélek- s gondolkodástan. Purgstallcr József szerint. 8. TEKMESZETTAN. III. Osztály. Hetenként 2. óra. A testek közös tulajdonai, vegytani elemek, hévtan víztünetekkel összekapcsolólag, Lutter Ferdinand szerint. IV. Osztály. Hetenként 3. óra. Erő-, híg- és légnyugtan; hang- s láttán; villanyosság, és delejesség. Kézikönyv: „Természettani ismeretek.“ Irta Thüringer Ambró. Pest. 1853. VII. Osztály. Hetenként 3. óra. A testek közös tulajdonai, vegyelemek, híg- s légnyugtan; hang- s hévtan ; villanyos és delejes tünemények. Schirkhuber Móricz szerint. VIII. Osztály. Hetenként 3. óra. Gép-, lát-, csillagtan. Ugyanazon könyv szerint. 9.) TEHMESZETHAJZ. I. Osztály. Hetenként 2. óra. Előismeretek a természetrajzhoz. Az állatok első seregéből az emlősök. Az állatok második serege: a csigák, kagylók, és festönezök. A harmadik sereg: héjanezok, pankánvok és gyürünyök. A negyedik sereg: a tüskönezök, bellények, bomlaszok, habarezok és ázalagok. Kézikönyv: A természetrajz elemei, írta Hanák kér. János. Pest. 1854. II. Osztály. Hetenként 2. óra Az állatországnak folytatólag azon része adatik elé, mely röviden a madarakat, kétlakiakat (hüllőket) és halakat tárgyalja. — Továbbá az egész növénytan, elméletileg kezdetűi szabatos rövidséggel; de a gyakorlati élette különös figyelemmel. — Kézikönyv: „Természettörténet Budán. 1848. 8r.“ 1H. Osztály. Hetenként 2. óra. I. félévbení Ásványtan. Hanák János szerint. II. félévben: Természettan, mint fölebb. r V. Osztály. Hetenként 3. óra. Ásvány- és növénytan, kapcsolatban a földtan, és növények elterjedésével. Hanák János szerint. VI. Osztály. Hetenként 3. óra. Állattan, kapcsolatban az őslénytan és állatok elterjedésével. Ugyanazon könyv szerint. 4
