Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1853
28 — Cauda, nás: graviore casu decidunt iurres allae. 2) átv. ér t. A)* {költ) időről =! vég: c. hiemis. B) erkölcsi tekintetben, H botlás, hiba, hibás lépés, tévedés, bukás: adolescentia vix sine aliquo c. illis viis insistere potcsl, az iíjuság botlás nélkül alig állhat meg azon pályán. C) eset (a rögtön-eset, a mi váratlanul történik), esemény, történet: növi cc. temporum; cc. bellorum, a háborút követő események; rés casum aliqucm reci- pit, kétes játékon áll a dolog; in áleam tanti casus se regnumqae dare, ily bizonytalan kockára tenni magát s az országot. Küln. gyakran a hat. e. casu, mint ih. esetleg, véletlenül, történetesen, történetből: sive c. sive consilio deorum; accidit c., ut etc. D) a alkalom, alkalmatosság: fortuna illi casum pracclari facinoris dedit, dicső tettre adott neki alkalmat a szerencse. E) Közönségesen kapcsolatban m «.-vei: s baleset, szerencsétlen esemény, balsors: doleo casum civitatis, sajnálom a város balsorsát; c. gratis, nagy szerencsétlenség; innét a megbukás, pusztulás, végveszély, halál: c. Gracchorum, urbis, F) mint nyelvtani műszó: a eset; c. rectus, alanyeset (nomina- tivus); cc. convcrsi a obliqui, a többi esetek (a nomi- nativus- és vocativuson kivül); c. genitivus, sajátító eset. Cauda (így is: Coda), ae, nn. fark; átv. ért- A) cavdam jaclare populo, v caudani obterere, a népnek (farkat csóválni) hizelegni. B) (k ölt. és ujk.) c. tra- here, csörgüsipkát hordozni ( a világ csúfjává lenni). Caudex v. Codex, icis, lm. 1) tő, törzsök, faderék, törzs (fáé). Innét A) tuskó, melyhez a rabszolgákat lánczolták. B) mint gúnyszó: „tajbász, tuskó“ (ember). 2) (csak ezen alakban: codex), minthogy a régiek eredetileg viaszszal bevont fatáblákra irtak: könyv, kézirat (vesd ö. volumen). Küln. a számtartókönyv, főszámadókönyv (a bevétel- s kiadásokról) referre in c., a főszámadókönyvbe iktatni. Causa v. Caussa, ae, nn. 1) ok, indok, a- lap, alkalom: c. belli, objurgandi; {költ.) quae fűit c. consurgere, a felkelésre; (ritkán) haec justa c. est ad objurgandum; c. veniendi fűit, ut etc. (ne, ul ne), hogy (v. nehogy); haec (nulla) est c. (hasonlólag: multae sunt ec.) cur {quare, quamobrem, propter quam, quod, ritkán: ut) aliquid fiat, ez az oka, miért (mirenézve, mivégett) valami történik; haec mi ki dedit causam explicandae phi- losophiae, ez adott nekem alkalmat a bölcsészet fejtegetésére ; justam c. afferre cur, helyes (érvényes) okot felhozni miért. Küln. A) hat. e. causa a ért, miatt, végett, kedvéért, -bői (-ból) (a távol célnak, ritkán a jelenlévő oknak kifejezésére): voluptatum adipiscenCautio. darum c.; honoris tui c.; ejut c. cupio {volo), iránta való jóindulatból; ejus causa debeo, le vagyok kötelezve. A főnévnek ritkán tétetik elébe (színk. és ujk): c. sacrorum; c. mea, érettem. B) a valakitől felhozott ok, mentség, kifogás: ncc érit justior non veniendi morbi c. quam mortis, elmaradásodat betegséged sem indokolja helyesebben mint halálod; accip'ere c., az adott okot (v. mentséget) érvényesnek elfogadni. Innét költött okra vonatkozólag: ürügy, örv, szín; küln per c. (supplementi exercitus cogendi, pótujoncozás s hadszedés ü- rügye alatt); causam interserere, ürügyül felhozni; causam interponens, ürügyül adván. — Az ujk., még önállókig is: ~ betegség, kór, nyavalya (mely valakit akadályoz valamiben, s mint ilyen annak érvényes mentségül szolgál). C) (színit), nihil causae, vei nullám causam dico quin, nincs semmi szóm (nincs semmi ellenvetésem, hogy), hogy; cum (non sinej c., nem ok nélkül (alaposan). 2) ügy; névszerint A) a törvénykezési nyelvben: per, per ügy: c. privata; c. publica; c. capitis, főbenjáró per; agere causam, pert vinni (folytatni); c. obţinere, a pert megnyerni; c.perdere, a pert elveszteni ~ causa cădere; c. dicere, úgy a peres félről (gyakran ~ reum esse, bevádoltnak lenni) mint ügyvédéről; tehát: saját v. más ügyét folytatni, védni; causam alicujus v. pro aliquo dicere, valakit az itélőszék előtt védelmezni; épen így: causae dictio; quod causam facit, a perkérdés lényege. Innét B) általán, ügy, melyet valaki erélyesen támogat, védelmez: fél, párt, érdek: nemini in illa c. studio concessit; inclinatus in causam plebis, a népérdekhez hajolt; causam foederis egit, a szövetség- érdekét védelmezte (vesd ö. A.). — C) bizomány, megbizás (valamely ügyben): dare alicui causam; qui missi erant super eadem c. — D) ö állapot, helyzet, viszony, körülmény, környülállás: in eadem c. fűit Cato, in meliore c. erat R. — E) != baráti viszony, összeköttetés: omnes causae cl necessitudi- nes mihi cum illő intercedebant, szoros baráti viszony— s összeköttetésben állottam vele; ratio ct c. mihi est cum illő. Cauiio, onis, n n. (caveo) 1) ügyekezés magára ügyelni, előrelátás, szemesség, óvakodás (valamitől) : hujus rei una est cautic, ne ...............e dologban e gyetlen mód magára ügyelni az, hogy ne...............c. e t diligentia. Küln. A) (s zink.) (mihi) caulio est, óvakodnom kell; mea caulio est, nekem kell ügy ebiem (nehogy valami történjék). B) rés multas cc. habet, sok van a dologban, mi óvakodásra hit; quae non habéul
