Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1853
— 6 — minden oldalú kiképzéshez az „amicum foedus“ segít. Valamint a kiirtott rengeteg nyomán egy gazdag vegyliletű növényzet áll elé: úgy emelkednek, méltatlan helyzetükből feldicsőítve, a reál tudományok ifjú erejük egész friseségében. Nem számítjuk magunkat azok közé , kik a classika literaturát minden tudalom alapjának fennen hirdetik: de azt ismételve kijelenteni nem tartózkodunk, miszerint a classika literatura művészi szépsége alól kiaggani nem fogunk soha. A classikai tanulmányok nélkül ellehet minden nevelés, csak az nem, mely az emberben a felsőbb lényt vallás-erkölcsi béltartalma mellett, tudományosan akarja kiképezni. Különben is a magyar nyelv arra van alkotva, hogy egykor első rangú prózát fejtsen ki: de ezt egyedül a classikai példányok szakadatlan forgatása mellett foghatja '). A latin és görög nyelveknek kell tehát vallás-erkölcsi környezetben az ifjúság oktatása alapját képezniük. Az ifjú kor főleg nyelvek tanulására alkalmas; mert e korban a lélek kevesbbé képes a gondolkodás gyakorlására, de igenis az emlékező tehetségére. A szók, melyeket e korban velőnkbe gyűjtünk, bevésve maradnak abban késő korunkig. Kell tehát az ifjú elméjét, ha időelőtti kifárasztás nélkül foglalkodtatni akarjuk, nyelvek tanulásával táplálnunk. De melyeket válasz- szűk a nyelvek közöl, hanemha azokat, melyek a tudomány nyelvei, s főkép azokat, melyeknek megtanulására életbeléptünk után alkalmunk többé nem leend. O nyelvek nélkül nem ismerjük a régiséget. A régiség —- megmerjük mondani egy magában büszkélkedő századnak,— bir legtöbb szépséggel a világon. Függetlenül ennek szépségeitől, az ifjúságra liasonlíthatlan az érdeme, mert egyszerű. Tehát, ha a növendékek teste egyszerű eledelt kiván,_ ugyanolyant ldván lelkűk is. Ennek Ízlését nem kell igen nyalánk étkekkel eltompítani, nem elméjüket az uj irodalom gyakran túlzó szépségeivel felháborítani. Homéros, Sophocles és Virgiliusnak a tudományok tanításában ugyanazon helyet kell elfoglalniok, melyet a művészetben Phidias és Praxiteles foglalnak el. S aztán nem csupán szókat tanúinak a gyermekek, midőn latin vagy görög nyelvre oktattatnak; hanem nagy és magas dolgokat, az emberi nem történeteit, egyszerű, nagy és eltöriilhetlen képekben. Mennyire van áthatva nemzetünk a classikai irodalmak, s ezek körében a hellen s latin remekírók alapos tanulmányozása szükségességének érzetétől, bizonyságot tesznek az életjeleket liiven felismerő „Uj Nemzeti Könyvtár“ derék kiadói, kik a hellen és romai remekírók könyvtárát Homéros 11 iásáva 1 r) s P1 átón munkáival 3) megindíták. Nagyfontosságu s valóban közérdekű vállalat, ha az európai szellemnek rés:int ességből egyetemességre emelkedési törekvését tekintjük. Mit mi csak azért nem bizonyítgatunk bővebben, minthogy e tárgy egy mélyen combi- náló jeles elme által diadalmasan megvitattatott 4). Midőn tehát iskolának s egész nemzetnek tisztán kifejezett szándoka, a deák barbárság- elvetésével , a romai irodalom sükeres tanulmányozását hévvel felkarolni; nem hogy azt közvetlenül alkalmazzuk az életben, hanem hogy szépségei által nemesedjünk, józan, ép szellemisége által erősödjünk a): akkor azoknak, „quorttm mcliore luto finxit praeeordia Titan,“ mulaszthatlan köter) L. Corn. Nepos fenmaradt minden munkái. Ford. jegyzetekkel Czuczor Gergely. Kiadta D. Schedel Ferencz. Buda. 1841. 8r. VIII. és X. a) L. Homéros Iliása. Fordította Szabó István. Bévezetéssel és jegyzetekkel kisérte Hunfalvy Pál. Pest. 1853. 8r. ®) L. Plútón munkái. Fordította Hunfalvy Pál. I. köt. Első füzet. Pesten, 1853. 4) L. Pesti Napló. 1853. 852. 853. 856. 859. 8G8. 869. 870. számait, melyekben „Hellén és latin remekirodalom“ cím alatt egy komolyirányu értekezés közöltetik. 5) L. Czuczor i. m. Corn. Nepos élete és munkái. VIH.
