Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1853
29 — Cavp«. cauliotiem, (oly dolgok), melyeknél előrelátás nem lehet ( a melyeknek eldöntése a sorsra bízandó); aller erat lorus caulionis, második vala, mitől óvakodni kellett. 2) m s z. A) ó v a k o z á s-s z a b á 1 y o k, és szükséges tanácsadások, melyeket az ügyvédek nyújtanak védenceiknek: praesrriptionum cautionumque praeccptio. II) biztosság, kezesség saját v. mások ügyében, és pedig a) Z- Írásban, kötés v. kötelezettség, k ö 11 e v é 1, kötelezvény. b)~ szóvali biztosítás, becsületsz ó-a d á s: oiuni caut ioné ali- quem derűidre, becsületszóval (emberségével) megnyerni valakit. CÍ O _t Caveo, cavi, cautvm, 2. 1) őrizkedik, óvakodik: faciel nisi caveo; c. periculum, aliqnevi, a veszélytől, valakitől őrizkedni; cavenda est glóriáé cupidi- tas, a nagyravágyást (dicsvágyat) kerülni kell; caveo a te, ab insidiis, őrizkedem tőled, a lestől; ritkán (ösk.) cavere aliquo, valaki irányában óvatos; caveo ne dcci- piar; cavendum tibi est ne bellum oriatnr. Gyakran körülírva, tilalmat fejez lei: cave, ne rém minuas, ne fogyaszd ; cave credas, ne hidd (rr kötve higy); cave fa- cias, ne tedd (óvakodva cselekedjél); cave te fratrum miserealur, ne szánakodjál testvéreiden. Innét: cavere ut aliquid fiat, rajta lenni, hogy valami történjék; cavere ul ne aliquid fiat, rajta lenni, nehogy valami történjék; ritkán: cavere facere aliquid, valaminek végrehajtásától őrizkedni. 2) elővigyázattal van (valakinek jólétére), gondoskodik (valakiről), elhárít (valamit valakitől), biztosít (valakit): c. alicui; (ujkJ c. securităţi; cautvm tibi volo, téged biztosítottnak óhaj tlak. Innét msz. A) mint ügyvédnek tanács- és útmutatással védencein segíteni, nehogy peres ügyeikben rövidséget szenvedjenek. B) cavere ab aliquo, kezességet, szavatosságot kívánni valakitől. C) kezeskedik, jótáll (valakiért), biztosít (valakit): c. alicui; ei non satis cauium vi- debatur; obsidibus de pecunia cavent, a pénzért túszokkal jótállanak. D) elrendel, elhatároz (törvény v. végrendelet által valamit): cauium est lege, c. in legibus, ne de. törvényileg v. törvény által határozva van, hogy stb.; agri, de quibus cautvm est; cavere alicui heredi, az örökös részére rendelkezni. 3) gladiatori m s s. c. ictum, a vágást kikerüli v. felfogja (ellentét: ictum tnferre'). 1. Cedo, cessi, cessum, 3. 1) h. megy, indul, mozdul. A) (költ, ritkán) sajátlag: e. ex transverso quasi cancer, oldali mint a rák. B) a é r k e z i k, megérkezik, eljut, a) (ő s kJ miles ibi c., a katona Celebro, oda megy. b) átv. ért. (bsk) hoc c. ad factum, ez teljesedésbe megy, valósul, c) (njki) omnes cc. in unum, mindnyájan megegyeznek, d) c. in aliquid, lesz, válik (valamivé): injuria ei c. in glóriám; c. in proverbium; e. in praedam alicujus, zsákmányul esik valakinek, o) jut, esik (részbe valakinek), száll (valami valakire), is quaestus huic c.; potentia Pompeji in Caesaréin c.; innét a esik (rajta), történik (vele): quae ccptae urbi cc. C) jő (valahonnét): a) sajátlag a elmegy, elindul, elvonul: succus c. de corpore; c. ex ingrata patria; c. Italia; gyakran hadsergekröl: c. loco, de oppido, ex acie. b) c. vita v. e vita =3 meghal, c) tempvs c., az idő elrepül, d) rés c. memoria, kiesik az emlékezetből (a feledésbe megy); pudor c. ex pectore, eltűnt, e) c. (alicui) possessione, lemond birtokáról, azt oda v. általengedi (valakinek), f) (uj kJ c. foro, tönkre jut (a fizetést megszünteti), megbukik. D) átv. ért. foglalkozás- v. vállalatról: jól megy, s ü k e r ü 1, el sül, jól üt ki: haec ei prospere v. prospera cc. E) (ujkJ c. pro ali qua re, szám itt a tik, vétetik (valaminek): binae oves cedunt pro singulis, két juh egynek számittatik. 2) k. enged, kitér, alicui. A) a a hatalomnak enged, magát aláveti, fortunae. B) rang v. jelességre nézve alárendelteb b, alantabb áll: immorta- lilatc diis cedimus; így is: c. alicui in re aliqua. C) valaki akaratjának enged a m a gát a 1 áj a veti, m eg- hajol: auctoritati alicujus; alicui blandienti; c. legibus a a törvény iránti tiszteletből száműzésbe megy; e. rei- publicae a a közjóért valamit eltűr; c. pudori, tetteiben becsülctérzéstöl vezéreltetik. 3) c s. odav. átenged (valakinek valamit): hosti victoriam; múlta multis de jure suo; plebs ces- sit, ut ele. O 2. Cedo, t. (elavult) Celle, mint pár. m. hasz- náltatik a a d s z a, ide vele; A) (szí nk.) sajátlag: e. mihi pateram, adsza ide a csészét (a ide azzal a csészével); c.dextram, codicem, tabulas; c. senem, kerítsd elé azt az öreget. B) a halljuk! ki vele! mondsza! c. ist un consilium tutim; c. unurn auctorem facti tui; c. quid faciam; c. qui sit ordo somniorum; néha, mint figyeltető szó, használtatik: c. mihi leges Athens, halljuk egyszer az athenaei törvényeket. O O Celebro, 1. (celcber) 1) látogat, megkeres (valakit v. valamit számosán), gyűl (valahová, nagy számmal), seregük: c. silras, viam, domum iter. Innét A) valamely ünnepélyt nagy gyülekezetben megül, megünnepel: c. triumphum,
