Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1853
II. MUTATVÁNY EGY LATIN-MAGYAR ÁLTALÁNOS KÉZISZÓTÁRBÓL. Caput, pilis, kn. 1) fej (emberek- s állatoknál); c. aperire, kitakarni (kalapot emelni v. vetni); c. ope- rire, befödni, betakarni (a kalapot fejébe tenni); capila conferre, fejeiket összedugni ír: titkon beszélni v. értekezni; esse supra c., fenyegető veszély; per c.pedesque, tetőtől talpig; közm. nec c. nec pedes, sem füle, sem farka; átv, ért. (költ) — ész, értelem. Innét A) tárgyról: csúcs, csup, tető, fej, legfelső v. szélső rész: c. tigni, papaveris, jecoris (a madár- jósnyelvben). B) (a részt az egész helyett véve) rr e m- ber, személy, állat: c. innoxium, ridiculum; cc. vilissima, ignota; c. hoc rí én, magam; c. tuum r= te, magad; t recent os numos in capila conferre, fejenként háromszáz pénzt.— 2) átv. ért. A) rí élet, lót; különösen a) rí természeti lét, élet: capitis periculum adire, életveszélynek menni; capitis aliquem accusare, valakit főbenjáró bünténynyel vádolni; hasonlólag; damnare, ab- solcere stb. tergo ac capite puniri, ütlegekkel s halállal bünlicsztetni. — b) rí polgári lét, azaz: a személyes szabadságot, polgári állást és családot illető összes jogai az egyénnek: capitis judicium, épen ezen jogokat illető Ítélet; capitis deminutio, jogvesztés; capitis deminutio maxim i, ha az egyén mind a három nemű jogait, minima, hacsak bizonyos személyes jogait veszté; mulier illa capite se deminuit, azon nő (férjhez menetel által) elébbi családja jogait elveszte. B) rí valaminek legfontosb-, 1 e gj e 1 e sb ik e, a) személyekről, fő személy, főnök, elüljáró stb.: qui capita rerum erant; c. no- minis latini; c. rei alicujus faciendae, a végrehajtandó dolog feje; capita conjurationis rirgis caesi sunt. — b) tárgyról: fő dolog, fő pont, fő rész: c. patrimonii; jus nigrum erat cocnae c.; c. est nőssé rempublicam, fődolog a köztársaságot ismerni; hasonlólag: c. oratoris est etc, fő kötelessége a szónoknak stb.; c. lilcrarum, a levél tartalma (fő foglalata). — c) helyről: főváros v. főpont: Thebae c. totius Graeciae; Praeneste c. belli, a háború fő helye Praeneste. — d) Írott müvekről : föszakasz, főrész, fejezet: a primo c. legis usque ad extremum. — e) pénzt illetőleg: főösszeg, töke (ellentétben a kamattal): de capite deducere, quod usuris pernumeratum est, a tökéből kivonni a lefizetett kamatot. Carbo, onis, hn. (eleven v. holt) szén; átv. ért. a) köz ni. csekély dolog jelölésére: innenire c.. pro thesauro, kincs helyett szenet lelni. — b) fekete szine miatt, valamely baleset jelölésére: notare aliquid carbo- ne, valamit (mint balesetet, szex’encsétlenséget) följegyezni; carbones elogiorum, gúnyos, gyalázó felirásokaz ajtókra stb., falfirkák. Ü Carecr, eris, hn. 1) börtön, fogház, tömlöc, átv. ért. A) rí a börtönbe zárt gonosztevők: c/fundisti carcerem in me, nyakamra kiildéd a gonosztevőket. B) mint gyalázó szó: gazember, akasztófavirág. — 2) t. (csak költ. e.) korlát, rekesz, sorompó, honnét ú pályázó lovak v. kocsik a versenytérre bocsáttattak: exire e carceribus, kikelni a sorompók közöl; átv. ért. valamely állapot v. cselekménynek kezdete v. eleje: a calce revocare ad carceres, a dolog végéről annak elejére térni. O Careo, 2. k. 1) valami nélkül van, vala- mié nincs, úgy azon tárgyakról, melyeknek birása kellemes és kívánatos rí szűkölködik, Inával van, nélkülöz, meg van fosztva, — mint azokról, miket bírni nem kívánunk, v. miknek megléte kellemetlenül hatna reánk: rí ment, (valamitől): animus c. sensu; c.
