Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1853

— 25 —

De.

külön pénztárt állítani, XXV. 8. — 3) átv. ért. a) megalapít, elrendez, elintéz,rendelkezik: summa aequitate rés constituit, mindenről szigorú igazsággal rendelkezett, I. 2.; nihil főre ratum, quae Athenis constituit, Athenaeben tett intézkedései meg nem állanak, VII. 10.; decemvir alem dignitatem constituere, atiz- szcmélyü uralkodást megalapítani, VI. 2.; Chersoncso fali modo constituia, Chersonesust ekképen elintézvén,

1. 2. — b) szerez, megerősít: auctoritalem con- stituere, tekintélyt szerezni, IX. 5.; regnum ei constituit, megerősítette országában, XII. 2. — c) meghatároz, időt szab v. rendel, megítél, ítéletet hoz (valakiről), végez: de aliquo constituere, valakiről végezni, XVIII. 1 2.; sic paratus, qua constituerat, profi- ciscitur, így fölkészülve, az elhatározta utón megindul, XVIII. 8.; XX. 4.; elhatároz, eltökél, utána h. m. XIV.

2. ; XV. 4.

D.

De, ej. vonz hat. e. 1) -ról, -röl: de vehiculo, a kocsiról, XX. 4.; de foro decesseral, a nyilvános helyekről ( ~ közhelyekről) eltávozott, XXV. 10. A t v. ért. detrahere de. aliquo, valakit kisebbíteni, XII. 3.; de rebus pestis alicujus detrahere, valakinek tetteit ócsárolni, XX. 5. — 2) Használtatik a v. ab. ~ -tói, -töl, helyett: de a) diutina conlentione desistere, a hosszas

versenyzéstől elállani, XIII. 2. 3) e. v. ex. ~ -b ó 1, -bői, és inter ~ közöl ej. érteményben is vétetik: de C— ex) tcmplo, a templomból, IV. 5.; de C—c) provincia depellere, a tartományból kiűzni, XXIV. 2.; de (~ ex) servis suis, szolgáiból (~ szolgái közöl), II. 4.; de suis, övéiből (övéi közöl), Vili. 2.; de ó— inter) ma— joribus natu, a régiekből (“ régiek közöl), XI. 1.; de C— ex) exercilu, hadseregéből, XIV. 8.; de communi aerario, a közpénztárból, III. 3. — 4) in ~ -n, -o n, -e n, -ön, ej. helyett is: de (xzin) re síit u nihil mutare, ruházatán mit sem változtatni, XVII. 7.; de quotidiano cultu nihil mutavit, mindennapi háztartásán mit sem vál- j toztatott, XXV. 14. — 5) pro, zz -ra, -re, ej. helyett: de C ~ pro) his rebus annurn t empor is dare, azon dolgokra egy évi megfontolást engedni, II. 0. — G) -ra, -re nézve, iránt, felöl: de his rebus si quid peri volueris, ha ez iránt szerződni szándékozol, IV. 2.; de co bene sperare, jó reményben lenni felőle, I. 1.; magna de re, némi fontos ügy iránt, IX. 5.; de antiquitate, a

Enimvero.

régi történetek iránt, XXV. 20.; quidnam facerent de rebus suis, ügyükre nézve mi tevők legyenek, II. 2.

Doiiiiin, us v. i, fn. nn. 1) ház, lak. — Néha igehatározó-természcttel bir, s ekkor a) e kérdésre: hol? domi használtatik; ámbár Cornelius ezt is használja: domo, azaz: in domo E= honn (otthon); domo sete- miit, honn tartózkodott, XV. 10. — Domi, honában, hazájában, I. 4.; XXIII. 1.; respublica domi bellique tra- dita, a fő kormány honn és hadban neki adatott; in pro- patulo domi, honn a csarnokban (nem pedig: a ház csarnokában; mert akkor így kellene állnia: in propa- tulo domus), XXIII. 9. — b) e kérdésre: hová? d o- m um tétetik: neque domurn dimisit, haza sem bocsátá (hol az: ad se, fölösleg), XX.; domos suas discedere, hazájokba menni, II. 4.— c) e kérdésre: honnan? domo tétetik: domo proficisci, honából elindulni, I. 1.; ex domo in domum, egyik lakból a másikba; midőn a, domus szó ily érteményben vétetik, ej. kiván maga elébe: különben a nélkül áll, XXV. 2. — 2) ház, lak, e helyett : h á z n é p, család, II. 9. — 3) h o n, ház a, szülőföld, I. 2.

E.

O O _

Eltérő, extuli, elatum, efferre (ex-fe.ro). cs rh.

1) kihoz, kihord, kivisz: liceret efferre, legyen szabad clvinnie, XV. 4. — 2) eltemet, eltakarít, V. 4.; XXV. 17.; amplo funere efferre, ünnepélyesen eltemetni, XVIII. 4.; clatus publice, országos költségen temettetett el, III. 3.; X. 10.; elalus est in lecticula, gyalog hintón vitetett (takaríttatott el), XXV. 22.— 3) kibír el, elhíresztel: rés elala deferi ur, a dolog kitudódván felfödöztetik, X. 8. — 4) magaszta 1, dicsér: summis laudibus efferre, föfö dicséretekkel halmozni, VII. 11.; summis effert laudibus, égig magasztalja, VI. 4.; in coelum efferri laudibus, dicséretekkel égig magasztaltatni, X. 7. — 5) Szenvedöleg, rósz érteményben : p ö f f e s z k e d i k, f e 1 f u v a 1 k o d ik, ke- vélykedik, d ö 1 y f ö s k ö d i k , h á n y a k o d i k, hetvenkedik, elbizza magát, kérkedik, (valamivel): victoria efferri, győzelmében fclfuvalkodni, IV. 1.; magnis opibus efferri, hatalmában magát elbízni. VII. 7.

Enitn verő, les z. valóban, valós á g g a 1, igazán, vagyigen, igenis, úgy van: enimrero non est grave, valóban nem nehéz, IX. 3.; hol más kiadásokban helyesebben áll: mi ki verő.---4