Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1853
I MUTATVÁNY EGY LATIN-MAGYAR KÉZISZÓTÁRBÓL CORNELIUS NEPOS ÉLETRAJZAIHOZ. A. ü ü ilbsum, ab fűi és afui, abesse (ab- sum) k; 1) nincsen jelen, messze v. távol van, XII. 3.; ab urbe abesse, távollenni a várostól, XXV. 20. — 2) távol esik v. fekszik (valamitől) : ab est ab oppido tnil- lia passuum decem, tízezer lépésnyire fekszik a várostól, I. 4.; XXIII. 6. — 3) ment (valamitől): t antum ab fűit a cupiditate pecuniae, annyira ment volt a pénzvágytól, XXV. 12.; távol tartja (magát valamitől), semmi köze (hozzá): 1 antum ab fűit a societate sceleris, a gonoszságban nem csak cimborája nem lön (v. a gonoszokkal el- annyira nem cimboráit), XX. 1., tantum ab fűit ab inso- lentia glóriáé , annyira idegenkedett a győzelmi gőgtől, XVH 5.; tantum se ab invidia putabant afuluros, any- nyira távolabb esni vélték magokat az irígykedéstöl, XXÜ. 3. — 4) nem illik (-hoz, -hez, valami): musicen abesse a principis persona, a zenészét nem illik fejedelmi személyhez, XV. 1. ^ Ü icccdo, cssi, essum, ere (ad-cedo), k. ej'.-val v. a nélkül; megy, járul (oda v. -hoz, -hez); innét 1) közelít, közéig, közeledik: cum quinque navibus Africam accessit, öt hajóval Afrikához közeledett, XXIII. 8.; quum accessisset Lemnum, midőn Lemnushoz közelített volna, I. 1. — 2) megy, nyomul (-hoz, -hez): protinus accessit Aslu, legott Athenae ellen ment, II. 4.; propius muros accessit, a falakhoz közelebb nyomult, I. 7. — 3) átv. ért. eljut (valamihez): adamicitiam accessit, összebarátkozott, XVffi. I-; accessit ad rempu- blicam, álladalmi (köz-) hivatalra jutott, IX. 1. — 4) nem jelen meg pl. nyilvános árverésen, haszonbérbe adáson stb. ad hasiam publicam nunquam accessit, nyilvános árverésen soha meg nem jelent, XXV. G. — rááll, beleegyez, elfogad (valamit): ad hoc consiliu m cum plerique accederent, midőn a nagyobb rész ráállana e tanácsra, I. 3. — 6) kap, nyer (valamit) jut (-hoz, -licz): civibus animum accessurum, a polgárok bátorságot nyerendnek, I. 4.; ad manum accedre, kéz- csatárhoz (ütközethez) jutni, XVIII. 5. Acer, eris, e, mn., kf. aerior, us; ff. acerrimus, a, um, csípős, erős (ízű); átv. ért. a) heves, ingerlékeny, hirtelcnharagu; b) élénk, éleselméjü; c) bátor, merénykedö (valaminek kivitelében); d) dühös, mérges, ádáz: vir acerrimus, éleselméjü férfiú, VII. 5.; acerrimus leo, legdühösb oroszlán, XVIII. 11.; acerrimus concur- sus, leghevesebb csata, XVIII. 4.; populus acer, hirtelen nép, XIII. 3. Ad, ej, vonz tárgy e. Jelent 1) helyre vonatkozólag: a) irányt: hová? -hoz, -hez; -ra, re; felé; -n, -on, -en, -ön: ad scenam (v. coenam) ire, a bajtérrev. küzdtérre menni, Előszó; ad hostem vehitur, az ellenségre rohan; XIV. 4.; adversariorum ratus neminem ad se vcnlurum, gondolván, hogy ellenségeinek egyike sem mérészlend ellene kelni, X. 5. — b) közellétet: hol? -nál, -nél: sepultus est ad quintum lupi dem, eltemettetett az ötödik mérföldkőnél, XXV. 22. — 2) időre viszonyítva a) a határt, meddig bizonyos időszak terjed; -ig: vixit ad sencctutem, késő vénségig élt, XI. 3.; XXV. 5.; ad nostram memóriám, maiglan, II. 10. — Néha evvel használtaik: usque: usque ad extremam aetatem, késő vénségig, XXIV. 2. — b) a történetet bizonyos időpontban: -nál -nél; -ra, -re: ad adventum iwperatorum, a föliatalmuak bejövetelénél, XXV. 10. — 3) más viszonyokban, melyek bizonyos célirányt jelentenek, ad any- mint a) cél: ad cum finem, azon célból v. — 6) elhatározást, szándékot: -hoz, nyit tesz, 5) annyira, XV. 2.
