Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1852

— 13

II. Fej. Generáció filionun Hedrich.

ül. Fej. Generáció Hunt et Paznan.

IV. Fej. Generáció Vencellini de Almania venientis. ')

V. Fej. Generáció Poth * 2)

VI. Fej. Generáció Oliverii et Ratoldi.

VH. Fej. Generáció Hermani de Almania.

Vin. Fej. Generáció Búzád 3).

IX. Fej. Generáció Keled.

X. Fej. De Simone et Michaele 4)

Ezekután visszatérve a magyar történetekhez, ily rendben beszéli el krónikásunk azokat:

I. Fej. Recitantur facta tempore Toxon Ducis.

II. Fej. Hungari devastant Bulgáriám.

III. Fej. De morte Leel et Bolchu Capitaneorum.

IV. Fej. Greci devincuntur per Hungaros.

A hannadik rész a királyok alatt történteket terjeszti elé negyvenhárom fejezetben, s Zaah Bódog gyász estének rajzában a szöveg, miként felebb kijelelők, megszakad.

7. § Krónikánk párhuzamos vizsgálata.

Alig vettem kezemhez e nagy érdekli régiséget, legott a benne foglalt krónikának, mint fajtánkat közelebbről érintőnek, lehető leghívebb másolásához fogtam. A munkával egy hónap alatt elkészültem. Másolatát tehát tizenhárom tömött íven, merített papirosra írva, bírom. Tettem pedig ezt, saját belbecsénél fogva érdekességén kívül, két okból: először, hogy a végenyészet ellen ez által is még inkább biztosítsam; másodszor, hogy másolás közben, párhuzamban nyomtatott krónikáink szövegét is mindenütt hozzá olvasván, az egész kézirati-könyv szövegének menetével alaposabban megismerkedjem, a szerkezetet egészben és részenként jobban belássam, hogy így az utat, melyen az valóságra kelt, ügyesebben kijelelhessem. A codex tehát tárva állt előttem; köröttem pedig Kézai, Túróéi, a pozsonyi és budai krónikák nyitva hevertek. Másolás közben tett utánolvasásaim a következő eredményeket mutatják.

1. Valamint koriratainkat általában, úgy tárgyalás alatt levő krónikánkat is, alaphangulatukban azon egy szellem lengi át, mely az őstörténeti szerkesztményeket oly kiválólag jellemzi. És e szellem az egyszerű s tárgyánál maradó nyelv, kedélyes őszinteség, s a nemzeti hagyományok iránti vallásos kegyelet eleven kifejezésében mutatkozik. Ebben tehát krónikánk egyéb koriratainkkal egészen rokon. De a tények elbeszélésének teijedelme, ittott rendje, s az egyes mondatok szerkezete az, mire nézve tőlök sokban ismét eltér. Annyit azonban eleve is kimondhatok, hogy Károly kir. névtelen krónikásának eredetiét, vagy hozzá valamely hasonlót tartott szem előtt jelen koriratunk szerkesztője; mert különben megfejtetlen marad, miért egyez krónikánk, mindjárt a hún történetek elbeszélésének első szakaszaiban, a pozsonyi és budai krónikákkal is. Kézai, bár szellemben codex link krónikájával egyez, ha Aquiléja veszedelmének rajzától eltekintünk, egészen számolásunkon kívül esik, mint kivel — főleg ha a hún történetektől elvonatkozunk, — sem rend, sem előa*) A bécsi és budai jelen F ej. amaz előtt adják.

2) A bécsi és budai krónikák ezt három külön fejezetbe foglalták.

3) A tulajdon nevek s némely szók elváltoztatásával, a VI. VH. Vili. Fej. a bécsi és budai krónikákkal

egyezők.

) A bécsi és budai krónikák szerint; csakhogy ez utóbbi a „nisi Simon et Michael“ szóknál megszakad.