Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1851
-~er^ 8 honpolgárban megkivántatik, úgy, hogy mi nem vonakodunk azt, jelen viszonyaink közt, nyelvünk „Magna Chartaijának nevezni. Azonban ez is, mint minden papirosra vetett bár legma- gasztosb eszme, csak írott malaszt: a birodalom közérdekét tisztelő, hazáját s nemzeti nyelvét buzgón szerető, s növendékei alapos kiképzését szivén viselő lelkes tanár szelleme az, mi éltet s elevenít. Mi egy percig sem kételkedünk, miszerint a birodalmi magas kormánynak áldásteljes célzata, s legszentebb akarata, ha valahol, bizonyosan ez ügyben, mely fajunk életkérdésének legfontosb ügye, lóg az Összes tanári karnak hódoló készségével, s közcélra törő teljes odaengedésével találkozni. Nyelvünk viszonyainak fejtegetési fonalán eljutánk nyelvtörténetünk azon tiszta lapjához, melyre a történet komolyszavú Múzája egy fejedelmi nagyság felséges nevét jegyzendi örök betűivel. E fejedelmi nagyság: FERENC JÓZSEF, 0 Császári s Apostoli Királyi Felsége, dicsőségteljesen uralkodó legkegyelmesebb Urunk, Fejedelmünk, ki nemzeti megsemmisülésünk érzetének kinzó perceiben, legdrágább kincsünket, ősi nyelvünket, hatalmas védpaizsa alá helyezvén, nemzeti létünk védangyalának, felséges nemtöjének, legmélyebb hódoló tisztelettel méltán neveztethetik. Szálljon azért legkegyelmesebb UrIllik Fejedelmünk felé legforróbb hálanyilatkozatunk s tántoríthatatlan hűségünk. Legyenek tanúi mindkettőnek e gyenge sorok is azon fejedelmi legmagasb kegyelemért, melyet az erőteljes hű magyar fajra felséges kegyeinek bőség-szarujából nagy mértékben árasztani kegyelmesen méltóztatott. Legelső tanodái Programmunk pedig, mely épen azon felejthetetlen napon került világ elébe, midőn legkegyelmesebb Frilllk, Fejedelmünk O Felségének boldogító megjelenése az erdélyi magyar faj fővárosát, Kolosvárt, legédesb örömhullámok közt ringalá, — legyen szóló emléke azon mély hódolattal párosúlt önfeláldozásnak, melylyel forrón szeretett Fl'Ullk, Fejedelmünk 0 Felségének a nevelés és közoktatás fontos ügye körül táplált magas gondolatait s legforróbb óhajtásait a kolosvári kath. teljes gymnasium tanári kara megvalósítani, csüggedést nem ismerő erőfeszítéssel törekszik. Es most véreink, előre a nehéz de szép pályán! Dicsőségesen uralkodó legkegyelmesebb Fejedelmünk atyáskodó kormánya alatt „van ideje, hogy hazájáért, nemzetéért, nyelvéért minden hazafi tegyen, a mit tehet. Most van ideje s foganata a hazafiságnak. Kiki áldozzon, a mit tud. A jó hazafiság első virtus, első kötelesség. Szívvel, észszel, értékkel tölthetjük ezen édes kötelességet-1 * * 4 1). 1) L. Kisfaludy Sándor : i. m. Előszó. XXI. I. VASS JÓZSEF, magyar nyelv- s irodalomtörténet-tanár és lyceumi könyvtárnok.
