Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)

A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem 1903-ban - III. Az Orvosi Kar intézetei - 4. Az egyetemi klinikák és a Karolina országos kórház - Dr. Szabó Dénes: Az igazgatósági és gazdasági épületek

274 DR. SZABÓ DÉNES A termelt áram díszes márvány-kapcsolótábláról jut 2X100 volt feszültséggel, háromvezeték-rendszerű elosztással a fővezetékekbe. A Mikó-utczai épületcsoport tápvezetéke földalatti kábelekkel készült, melyek külső vezetői egyenként 250 mm2, a közép- vagy kiegyen­lítő vezetők pedig 150 mm2 keresztmetszetűek. Csupasz rézvezeté­kekkel készültek a szemészet és bőr-bujakórtani intézet és a gazda­sági épületcsoport fővezetékei. A kórház területének külső megvilá­gítására körülbelül 35 darab falikarra erősített izzólámpa és 6 darab, részben vasoszlopokra szerelt ívlámpa szolgál. Az egyes klinikákon a szigetelt világítási vezetékek a fal fölött porczelláncsigákra erősítve haladnak, oly helyiségekben azon­ban, melyek gyakori fertőtlenítésnek vannak alávetve, a vezetékek a falak vakolatába ágyaztattak, úgy, hogy a falak bármikor mos­hatók. A sebészeti és belgyógyászati nagy tantermet egy-egy köz­vetett fényt szolgáltató ívlámpa világítja. A betegszobákban az álta­lános világításra függőlámpák, a nőgyógyászati intézetben csillárok vannak alkalmazásban olyformán, hogy este a lámpák egyharmad fényerősségre tompítva égnek reggelig. A műtőtermekben speciális szerkezetű csuklós mennyezeti lámpák, külön oszlopokon álló karok és kézilámpák vannak alkalmazásban. Minden helyiségben, a hol hordozható lámpák alkalomszerűen kapcsolandók be, a falakon kellő helyen fali konnektorok állanak rendelkezésre. A világítási testek megválasztásánál az a szempont volt mérvadó, hogy a csillárok, Gépház. Elektromos berendezés.

Next

/
Thumbnails
Contents