Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)
A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem 1903-ban - III. Az Orvosi Kar intézetei - 2. Az élet- és közegészségtani intézetek épülete - Dr. Udránszky László: Élettani intézet
ÉLETTANI INTÉZET 211 magas, 1 m. széles és T5 m. hosszú tölgyfaasztalból áll, melynek keretébe 0'95 m. széles és T42 m. hosszú, alul szűk csőbe összefutó, vastag zománczos agyagvályu van beillesztve. A vályú felső részének polczos peremébe nikkelezett sárgarézcsövekből igen gondosan készített rács van fektetve; ez szolgál a ketrecz feneke gyanánt. A rács oly sűrű, hogy bélsár át nem hullhat rajta; a vizelet azonban könnyen lefolyik s a vályú csöve alá állított edényben kényelmesen gyűjthető. A rács fölött csigaszerkezeten kellőleg ellensúlyozott, erős vaspántokból készült, 0‘79 m. széles, 1 28 m. hosszú és 1'02 m. magas, fenékkel nem bíró kalitka lóg, mely a kísérleti állatnak a rácsra helyezése után erre leereszthető. A kalitkának súlya egymagában véve is kizárja már az állatnak kiszökését; nagyobb biztonság kedvéért azonban a kalitkán még két láncz is van, melylyel az a vályuasztalhoz odarögzíthető. A kalitka oldalfalai 0'42 m. magasságig nikkelezett pléhlemezekkel borítvák, hogy még nagyobb állat se üríthesse vizeletét a kalitkán kívülre. A kutyaistállóból ajtó vezet az üvegneműek raktárába (V.) és a ranariumba (VI.). Utóbbiban 84 cm/ magas vaslábakon 103 cm. széles, 129 cm. hosszú és 59 cm. magas erős üvegmedencze áll, csigaszerkezeten függő, sodrony szövetből készült fedővel; a medencze közepén a víz színe fölé érő padka van a levegőre kívánkozó állatok számára s ennek közepén állandóan működő kis szökőkút. Ezen vízmedenczén kívül még két, sodronyszövetből készült födéllel letakarható cementkád (az egyik 0‘3 m.3, a másik 0'28 m.3 ürtartalmú) szolgál a békák eltartására. A ranarium eddigelé nagyjából bevált s nem kellett a veremrendszerrel kísérletet tenni. Hiány az, hogy a ranarium nem fűthető s ezért kemény télben könnyen lép föl járvány- szerűen a békavész.1 Épp úgy hiányával vagyunk eddigelé egy, a szabadban álló medenczének, melyben az állatokat nyáron, természetes életrendjükhöz többé-kevésbbé hozzásimuló feltételek között tartani lehetne. Kísérleti állat gyanánt lényegileg a Rana esculenta var. ridibunda Pali. syn. gigas Gmél. szolgál; melyet a Mezőség halászaitól szerez be az intézet, s melyet az intézet laboránsa, különösen őszszel, nagy mennyiségben szállít társintézeteknek, a messze külföldre2 is. Kisebb számban az intézet R. temporariát is használ. 1 A Bacillus ranicida Ernst okozta járvány két ízben már jelentékeny kárt és fennakadást okozott az intézetnek. 2 A legtávolabbról megrendelt küldemény Upsalába szólt; ez is teljesen ép állapotban került rendeltetési helyére.
