Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)
Bevezetés - Dr. Szabó Dénes: A Kolozsvári Kir. Tud.-Egyetem alapítása
AZ EGYETEM ALAPÍTÁSA 17 Berde Áron ünnepélyes beigtatásával és az 1872/3. tanév megnyitásával, 1872. évi november hó 10-én a kolozsvári egyetem : Kolozsvár város és az erdélyi részek örömnyilatkozatai és tüntetései között megnyílt, s november hó 12-én az előadások is megkezdődtek. * 1881. évi januárius hó 4-én kelt legfelsőbb elhatározásával Ő császári és apostoli királyi Felsége, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister előterjesztésére, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy ez egyetem részére a bemutatott tervezet szerinti alapító oklevél kiállíttassék és kiadassák. Ezen alapító oklevél, hivatkozással az 1872. évi XIX. törvényczikkre, s az ezáltal felállított és az 1872/3. tanévben tényleg megnyílt kolozsvári m. kir. tudomány- egyetemnek az azon törvényczikkben megírt ideiglenes szervezetét s abban adott jogait és kiváltságait is megerősítvén s ezen tudományegyetemet minden jövendő időkre nézve megalapítottnak és megerősítettnek nyilvánítván, megengedi egyszersmind, hogy az jövőre „M. kir. Ferencz József tudományegyetem“ czímet viselhessen. Egyetemünk alapításának 25-ik évfordulóját készült megünnepelni, a midőn dr. Wlassics Gyula minister úr 1898 június hó 1-én 34462. sz. leiratával az egyetemet értesíti, hogy az alapító oklevél elkészült és dr. Tóth Lajos osztálytanácsos urat bízta meg azzal, hogy az oklevél kihirdetésénél az ő képviseletében megjelenjék. Az 1898. évi június hó 5-én, az egyetem alapításának 25. évfordulója emlékére tartott ünnepélyes közgyűlésen kihirdetett „alapító oklevél“ szószerint így szól: „Mi Első Ferencz József, Isten kedvező kegyelméből Ausztriai császár; Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Holies, Ladomér, Ráma, Szerb, Kún és Bolgár országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya ; Ausztria főherczege ; Toscana és Krakó nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina herczege; Erdély nagyfejedelme ; Morvái őrgróf, Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza, Gnastalla, Osvieczim és Zátor, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára stb. herczege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel- és Al-Luzsicza s Istria őrgrófja , Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja; Triest, Kattaró és a Szláv őrgrófság Ura stb. stb. Emlékkönyv. 2
