Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)

Bevezetés - Dr. Szabó Dénes: A Kolozsvári Kir. Tud.-Egyetem alapítása

AZ EGYETEM ALAPÍTÁSA

15

Az azon évi szeptember hó 4-ére összehívott országgyűlés a Felség és ministerium tett intézkedéseit az október hó 12-én Ő Felsége által szentesített s a képviselőházban ugyanaznap, a főrendek házában pedig október hó 14-én kihirdetett 1872. évi XIX. törvényczikk által helyben hagyta. Ez a törvény egész terjedelmében így hangzik:

Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai, hű főrendéi és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé:

1. §. Kolozsvárott, a tanszabadság elvének alapján, magyar királyi tudomány-egyetem állíttatik fel. A kolozsvári kir. jogakadémia és az orvos-sebészi tanintézet megszüntettetnek.

2. §. Addig, míg az egyetemi oktatás külön törvény által nem szabályoztatik, a pesti magyar királyi tudomány-egyetemen jelenleg fennálló szabályok ezen egyetemre nézve is érvényesek, a mennyiben jelen törvény mást nem rendel. A fentebb említett törvény meghozataláig megkivántató további szabályokat, az egyetem tudománykarainak meghallgatásával, az oktatásügyi minister bocsátja ki.

3. §. Ezen egyetem négy tudománykarra oszlik, úgymint:

1. A jog- és államtudományi; 2. az orvosi; 3. a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; 4. a mathematikai és természettudományi karra. E két utóbbi karhoz kapcsolva gymnasiumi tanárképezde állíttatik fel.

4. §. A tudománykarok belügyeikre nézve egymástól független, egyenjogú, önálló testületet képeznek, önmaguk által évenkint választott dékánjaik elnöklete alatt.

5. §. A tudománykarok fölött áll az egyetemi tanács, melynek köréhez az egyetem testületi, közigazgatási és a karok egyéb közös ügyeinek tárgyalása és intézése tartozik. A tanács elnöke az egyetem rectora.

6. §. A rendes és rendkívüli tanárok, a tanítók és tanársegédek rendes évi fizetést húznak. A magántanárokat csak az előadásaik után járó tandíj illeti. A közoktatásügyi minister azonban jeles magántanároknak, kik oly tantárgyat adnak elő, melynek előadása a felsőbb tudományos oktatás érdekében óhajtandó, de kik tantárgyuk természeténél fogva csak kevés hallgatóra számíthatnak, vagy kiknek a tanári pályán megtartása kívánatos, az illető kar meghallgatása után bizonyos időszakra kivételkép díjt rendelhet.

7. §. Ezen egyetem első szervezése alkalmával a rendes és rendkívüli tanárokat a közoktatásügyi minister előterjesztésére Ő 1 elsége