Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)

Bevezetés - Dr. Márki Sándor: Az egyetem eszméje Erdélyben

AZ EGYETEM ESZMÉJE ERDÉLYBEN

13

és kórtan számára, 1838-ban pedig Erdélyország mindenkori főorvosára bízta a fakultás elnökségét, a mi így is maradt 1849-ig. Ez az eljárás merőben ellenkezett az egyetemi szervezettel, 1817-ben a kar, melynek 13—20 hallgatója volt, institutum medico-chirurgi- cum czímet nyert, melyet megtartott 1849 után is, midőn a főiskolával való kapcsolata teljesen megszűnt s midőn önállásra jutva, gyorsan fel is virágzott. Az intézet, melynek 15 tanítószékén egy Eckstein János, Lenhossék József, Jendrassik Jenő, Margó Tivadar, Balogh Kálmán s a későbbi kolozsvári egyetemnek több tanára működött, 1831—1872-ig összesen 423 polgári sebészt képesített.

Egyébiránt a főiskolának akadémia vagy egyetem czímét II. József még 1784 aug. 28-án eltörölte s azt egyszerűen lyceumnak rendelte neveztetni. Midőn 1848-ban Erdély törvényesen egyesült Magyarországgal, a fővárosi jellegét vesztett Kolozsvár kárpótlására első sorban egy állami egyetem fölállítását helyezték kilátásba, sőt az unio-bizottság 1848. aug. 16-án, Szász Károly javaslatára valóban ki is mondotta, hogy a kolozsvári lyceumot tudom, egyetemmé kell kiegészíteni, azt a pestinek módjára szabályozni és szintúgy egyebekben a közokt. ministernek alárendelni. Azonban a szabadságharcz leveretése után 1851-ben még a lyceum is kir. kath. főgymnasiummá alakult át.

Az egyetem eszméje azonban éppen az önkényes uralom idejében elevenedett föl. Magának Schwarzenberg herczeg erdélyi kormányzónak bizalmasai terjesztették azt a hírt, hogy az állam Erdély számára valóban akar szervezni egyetemet, s a kolozsvári és a nagyszebeni lapok egész nyáron azon versengtek, a kettő közül melyik városé legyen az egyetem. Kolozsvárt ugyan már csak az orvos-sebészeti intézet működött, de remélni lehetett a jogakadémia visszaállítását s a lyceumban azon iskolai évben még tényleg tanított 4 jogi és 6 philosophiai tanár. Tízesztendei vajúdás után 1863-ban Kolozsvárt a kormány helyreállította ugyan a jogakadémiát, melyet 1863. decz. 7-én Istvánffy Pál h. igazgató nagy ünnepiességgel, Berde Áron tanár pedig lelkes beszéddel nyitott meg; a súlyos politikai viszonyok közt azonban mindenki úgy hitte, hogy be kell érnie a régi Báthory- és Mária-Terézia-féle egyetem roncsaival: a jogakadémiával és az orvos-sebészeti intézettel. 1865 deczember 6-án az erdélyi országgyűlés újból kimondta a Magyarországgal való egyesülést s 1866 április 14-én Erdély képviselői már a közös magyar országgyűlésben Mikó Imre grófnak azon fogadásával köszöntöttek be, hogy sohasem lesznek méltatlan