Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)
A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem 1903-ban - I. Az egyetem központi épülete - Dr. Richter Aladár: Általános növénytani intézet és botanikus kert
ÁLTALÁNOS NÖVÉNYTANI INTÉZET ÉS BOTANIKUS KERT 107 kamarából áll; ez utóbbi horizontálisán ketté osztva, felső részében a kert czéljaira teljesen (1903) berendezett asztalos-műhely. Eredeti tervem szerint a caldariumot a végén egy 12'75 m. átmérőjű Aquarium (Victoria-ház) határolja, míg az előépítmény balszárnya magában foglalná a kertinspector dolgozószobáját, a magtári, a kertészsegédi, a múzeumkerti őri helyiséget, az istállóval együtt; jobbszárnya pedig egy gyűjteményszoba, egy növényphysiologiai laboratórium s egy tanári szobára oszlanék. A Külső-Múzeum-kertnek az általános növénytan speciálisabb czéljaira való berendezése esetében ez a növényház eredeti tervezésem szerint remélhetőleg már a legközelebb kiépül s villanyvilágítással lesz ellátva — a jobb- és balszárnyak előtt egy-egy szabad (5'30 m. átmér.) vízmedenczével, a melyek közül az egyiket mesterségesen is fogjuk melegíteni (Nym- phaea Lotus, N. cerulea, Euryale ferox és egyéb kísérletek czéljából). E caldarium a maga nemében (még olcsósága tekintetében is) páratlannak mondható. Aesculus rubicunda egy kitűnő példája táján, az apró fenyő- fácskákkal szegélyezett növényházat, ha megkerüljük, utunk a kert egykori tavának helyére vezet, a hol a tavaszon (1903.) telepítettem meg a Gazdaságilag hasznos növények I—VIII. csoportját. A 4, 3, s 2000 év óta az ember szolgálatában álló növények itt bemutatott hosszú során, ha végigpillantunk, önkéntelenül az ember eszébe juttatja azt a mérhetetlen hasznot, a melyet a növényvilág hajt a „mindenben hasznot kereső ember“ számára; s ha a növényi élet magasabb problémáiról is tud valamit, talán itt emlékezhetik meg arról a nagy igazságról is, hogy minden magasabb szervezet elő- föltétele a vegetatio; planta nélkül nincs ember — Flóra nélkül nincs civilisatio! Ebből a szempontból talán nem is túlzás, hogy egy nemzet közművelődési fokmérője lehet a botanikus kert, a mely gyakorlati czélokat nem szolgál; és éppen ezért egy nép ily irányban hozott áldozatkészsége sokat mond, közművelődési fejlettségének színvonalára nézve pedig alighanem mindent elárul.
