A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929 (Budapest, 1928)
Naptári rész
JANUÁRIUS A hónapjai A nappalok hossza A Nap A Hold kelte nyugta kelte nyugta Budapesten középeurópai időben 1 831 732 1603 2256 1118 2 832 732 1604 — 1135 3 834 732 16°o 004 1151 4 835 732 16°7 110 12°9 5 h35 732 16°7 217 1228 6 836 1 732 1608 322 1250 7 837 732 1609 421 1316 1 8 839 731 1610 535 1349 9 8« 731 1612 634 I432 10 8« 731 16« 728 15« 11 844 731 1615 815 1623 12 846 730 1616 851 1729 13 81» 730 1618 921 1839 14 8-5° 729 1619 945 1950 15 858 728 1620 1Q00 21°2 IC 8«-■>7 ‘-7 1624 10« 22« 17 850 í-7 1623 1034 2319 18 85» 72.! 1624 1101 — 19 9c° 725 1625 1123 044 20 9°3 724 1627 1141 203 21 905 723 1628 1222 325 j 22 9°7 722 1629 1306 447 23 9°9 722 16« 14°5 6°i 24 911 721 1632 15« 705 25 914 720 16« 163' 751 26 917 719 1636 1759 828 27 92° 717 1637 1918 8-56 28 923 7I6 1639 203i 9-8 29 925 715 1640 2116 938 30 92s 7U 1642 22« 956 31 930 713 16«----* I O« 1929 31 nap Bolygók: A Merkur a Nyilas csillagképből a Bakba jut s ezen végigvonul. A hó végén hátráló mozgásba fog. 22-én legnagyobb keleti kitérésében, ekkor | lelhető fel legkönnyebben napnyugta után a nyugati égbolton. 12-én 7 órakor együttállásban a Holddal. — A Venus a Bak csillagképből a Vízöntőbe átjutva, az utóbbin végighalad s a hó végén a Halakba jut. Napnyugta után néhány óráig látható mint alkonycsillag a délnyugati égen. 1-t-én 21 órakor együttállásban a Holddal. — A Mars hátráló mozgást végez a Bika nyugati részében Z Tauri közelében. A hó végén mozgása előretartóváváltozik. Egész éjjel majdnem napfelkeltéig az égen található. 22-én 9 órakor együttállásban a Holddal. — A Jupiter a Kos délkeleti részében lassú előretartó mozgást végez. Röviddel éjfél után nyugszik, az éjszaka első felében tehát jól észlelhető. 18-án 21 órakor együttállásban a Holddal. — A Saturnus az Ophiuchus déli nyúlványában a Nyilas csillagkép közelében tartózkodik. Napközelsége miatt nem alkalmas észlelésre. 8-án 22 órakor együttállásban a Holddal.
