A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929 (Budapest, 1928)

Dr. Ilosvai Lajos: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat történetének főbb mozzanatai 1927 végéig

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat történetének főbb mozzanatai 1927 végéig.

Magyarországon a természettudományok fejlesz# tésére és terjesztésére nagy hatással voltak a külföldön, különösen Németországban megindult természettudós mányos mozgalmak. Németországban már élénk érdek# lődést keltettek az orvosok és természetvizsgálók gyűlései, amikor Bene Ferenc pesti egyetemi tanár 1840 július 25#én az orvosi kar ülésén indítványozta, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók is ván# dorgyűlések tartására tömörüljenek.

Bene, Bugát Pál közreműködésével, előkészítette az első vándorgyűlés megtartását, 1841 május 29—31- napjaira. A gyűlés előestéjén történt, hogy Bugát Pál előterjesztésére aláírási ivet bocsátottak ki egy Magyar Természettudományi Társulat alapítására. Rövid idő alatt 134#en kötelezték magukat, hogy a Társulatba be# lépnek. Az alakítógyűlést ugyanazon év június 13#án megtartották, a tisztikart megválasztották, az alap# szabályokat megvitatták, elfogadták s június 21#én megállapodásaikat hírlapilag közölték.

Ámde a Társulat teljes működésének megkezdése nem haladt előre olyan gyorsan, mint megalakítása. Akadályba ütközött alapszabályainak jóváhagyása. Az akadálytámasztásnak lehetett politikai oka, de volt alaki oka is. Politikai volt a bizalmatlanság minden mas gyarországi egyesülés iránt, mert a felső ható# ság attól tartott, hogy a legártatlanabbnak látszó társulat is idővel politikai célok szolgálatába áll# hat. Alaki oka volt, hogy a Társulat alapítói elmulasz# tották felsőbb helyen engedélyt kérni arra, hogy a 1 ár# sulat, — tagjainak — oklevelet adhasson ki. Más kér# dés, hogy vájjon az oklevéladhatás jogának megadá# sára valóban szükséges volt#e három évnél tovább tartó