A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928 (Budapest, 1927)

Az 1927-ben elhúnyt természettudósok nekrológja

86

sein kívül főműve „A csillámokról“ szól, mely Társulat tunk kiadásában jelent meg, mint Bugát*díjjal és a Földtani Társulat Szabó József emlékéremmel jutalma* zott pályamű. Közlönyünknek is munkatársa volt.

Tschermak, J. L. G., mineralógus, a bécsi egyetem ny. tanára, 91 éves korában. Egyike volt a legnevesebb modern mineralógusoknak és petrográfusoknak. 1836 április 19*én született Littauban (Morvaország). 1868— 1906. volt egyetemi tariár. Főmunkálkodása a sziliká* tok szerkezetére irányult. Ismeretes ásványtani tan* könyve és az általa szerkesztett Mineralogische, majd Mineralogische und petrographische Mitteilungen.

Turpin, F. E., chemikus, a melinit feltalálója, Pon* toise*ban január 24*én 77 éves korában elhúnyt. Mint* hogy a melinit gyártási módja az angol kormánynak is tudomására jutott, Turpin hadi titok elárulása miatt két évi fogságot is szenvedett. 1893*ban kegyelmet ka* pott, 1901*ben rehabilitálták és a tüzérség technikai tanácsadója lett. A háborúban is nagy szolgálatokat tett hazájának.

Walcott, Ch. D., geológus és paleontológus, el* hunyt február 3*án. Született New*York Mills*ben 1851 március 31*én. 1894—1907. az United States Geological Survey igazgatója, 1907. a Smithsonian Institution tit* kára volt. Geológiai és paleontológiái vizsgálatai fő* ként az Egyesült Államokra terjedtek ki. 1917—1923. a National Academy of Sciences elnöke volt.

WÍener, O., fizikus, lipcsei egyetemi tanár, január 8*án 64 éves korában. 1894*ben lett giesseni egyetemi tanár, hol egy új fizikai intézetet rendezett be. 1905*ben pedig mint lipcsei egyetemi tanár az ottani nagyobb intézetet nyitotta meg, melynek különösen aeronautikai és meteorológiai osztályát rendezte be nagy gonddal. Legnevezetesebbek optikai vizsgálatai.