A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928 (Budapest, 1927)
Naptári rész
9 Feb ruanus Cö ’S \ nappalok A Nap A Hold C3 kelte nyugta kelte nyugta o < hossza Budapesten középeurópai időb'-n 1 930 ! 713 1643 ! 1216 322 2 934 711 1645 1255 435 3 937 710 1647 1358 5« 4 940 709 1649 15°4 636 5 943 707 1650 lő36 717 6 945 706 1654 1728 751 7 948 70S 1653 1838 818 8 951 703 1654 1948 84u 9 954 702 1656 2053 859 10 95s 700 1658 2156 918 11 10*>i 65S 1659 2257 935 12 IO»4 657 1701 — 954 13 1006 656 1702 007 1013 14 10°9 654 17U3 112 1Q39 15 1012 653 1705 218 1109 16 1016 651 1707 323 1146 17 1019 650 1709 423 1233 18 í 1022 Ö48 1710 517 1332 19 IO2« 646 1712 6°s 1440 20 1029 644 1713 644 1556 21 1032 642 1714 7‘3 1714 22 1036 640 1716 739 I833 23 1040 638 1718 8°2 1954 24 1043 636 1719 825 2114 25 1048 ö35 1721 8'47 2234 26 1049 6s3 1722 912 2354 27 1033 63i 1724 940 — 28 1058 e29 1725 1014 113 29 1 ll°o ; 627 172’ 1057 248 1928 29 nap Bolygók: A Merkur a Bak csillagképből a V ízöntőbe jut s az utóbbiban a hó vége felé hátráló mozgást végez. A hó első felében napnyugta után körülbelül egy óráig tartózkodik az égen, a hó második felében eltűnik a Nap sugaraiban. 9-én 4 órakor legnagyobb keleti kitérésében, 24-én 16 órakor alsó együttállásban a Nappal. — A Vé- nus a Nyilas csillagképből a Bakba jut. Átlagban másfél órával napkelte előtt kel s így mint hajnalcsillag megfigyelhető. 18-án 18 óra kor együttállásban a Holddal. — A Mars a Nyilas csillagképen átvonulva a hó végén a Bakba kerül. Átlagban 5 órakor kel s így napfelkelte előtt a keleti égen észlelhető. 18 án 14 órakor együttállásban a Holddal. — A Jupiter a Halakban halad lassan kelet felé. Napnyugta után még két óra hosz- szat tartózkodik az égen. 23-án 18 órakor együttállásban a Holddal. — A Saturnus Ophiuchus csillagképben ennek E csillagja közelében tartózko- || dik. A hó elejen 4 óra előtt, a hó végen 2 óra körül k el. a reggeli órákban tehát jól megfigyelhető. 15-én 20 órakor egvüttállásban a Holddal.
