A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928 (Budapest, 1927)
Természettudományi gyűlések és nemzetközi kongresszusok 1927-ben - Dr. Zimmermann Ágoston: A kieli anatómiai kongresszus
61 végzett összehasonlító anatómiai vizsgálatairól számolt be, melyek több jellemző rasszsajátságok megállapítá* sára vezettek, így a törzs izmai regressziv, ezekkel szem« ben az ujjhajlítók, általában a kéz izomzata progresszív változatokat tüntet fel. Stolyhwo a fosszilis emberfaj* ták differenciálódásáról adott elő, miközben a szem* boltívek alakulása alapján a krapinai embert a neander* thali alfajtájának minősítette. Az ülések második nap* ján Remane faj* és fajtaproblémáról értekezett; a faj fogalmának meghatározásánál nem elegendők a mór* fológiai vizsgálatok, hanem fiziológiai s ökológiai megfigyelések is szükségesek. Aichel a Rost közelében levő tőzegmoh*turfarétegből kiásott 2^ éves leány hűl* Iáját mutatta be, mely kb. 1000 éves. Több más, lápból kiásott maradvány a kiéli, ily irányban gazdag gyüjte* mények látogatása alkalmával került demonstrálásra. Az anatómiai összejövetel várakozáson felül erős látogatottságnak örvendett, amennyiben közel száz tag vett azon részt, túlnyomó részben németek, azután osztrákok, svájciak, többen a közeli skandináv államok* ból, különösen svédek, továbbá finnek, csehek, Észt* országból és Magyarországból egy*egy tag jelent meg. Az üléseken Dr. Göppert Ernő marburgi egyetemi tanár (a Gegenbaur’s Morphologische Jahrbücher szer* kesztője) elnökölt, ki megnyitó beszédében mindenek* előtt az elmúlt évben elhúnyt anatómusokról emlékezett meg, ezután az anatómia újabb történetét vázolta, mi* közben más irányzattal szemben az összehasonlító ana* tómia nagy jelentőségét emelte ki s Gegenbaur vizsgá* lataira utalt, melyeket Lichtquellen der menschlichen Anatomie*nek nevezett; a phylogeniai és fejlődéstani ismeretek adják meg az anatómia tudományos alapját; örömmel állapítja meg a kiéli összejövetel tárgysoroza* tában az összehasonlító anatómiai dolgozatok nagy szá* mát. Az első előadó Peter (Greifswald) a vese fejlődé* sére vonatkozó vizsgálatainál négy stádiumot állapított meg. Brandt (Köln) a Pleurodeles Waltlii nevű hüllőn végzett végtagtransplantatióit ismertette, miközben a determinatió különböző (reversibilis, kritikus és irrever* sibilis) fázisait különböztette meg. Weissenberg (Berlin) a Petromyzon lokális vitális festésével egyes részek* nek a fejlődés során történő eltolódását tette szemlél*