A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928 (Budapest, 1927)
Természettudományi gyűlések és nemzetközi kongresszusok 1927-ben - Treitz Péter. Az első nemzetközi talajtani kongresszus Washingtonban, 1927. június 13.
49 bak és így inkább füves növényzet uralomra jutását könnyítik meg és mezőségi talajok kifejlődését teszik lehetővé. Ezzel szemben az északamerikai kontinens északídéli irányban válik két részre. A Mississippitől keletre eső rész a nedvesebb és így az erdőség ki* fejlődésének kedvez, e nagy folyótól nyugatra eső rész pedig száraz és itt túlnyomó a mezőségi formáció, mely* bői szigetenként emelkednek ki erdővel borított hegy* láncok. Az erdőség, valamint a mezőség öve Ameriká* ban tehát észak*déli irányban húzódik egymás mellett, kiindulva a leghidegebb klímájú résztől, lehúzódik égé* szén az örök nyár övébe. Ügy a mezőségi, mint az er* dőségi övét három részre oszthatjuk fel: egy hideg klí* májú részre, egy melegebb átmeneti részre és egy forró klímájú részre, mely melegség tekintetében Afrika északi részének klímájával egyezik. Ennélfogva Észak* Amerikában az erdőségi és mezőségi övéknek minden klímaváltozata feltalálható és az egyes altípusok sakk* táblaszerűen fekszenek egymás alatt. Van tehát olyan öv, amelyben a hőmérséklet egyenlő, ellenben a klíma* tikai nedvesség változik, ez kelet*nyugati irányba hú* zódik és van olyan öv, amelyben a nedvesség egyenlő, de a hőmérséklet változik, ez észak*déli irányba húzó* dik. Az elmondottakból látható, hogy a klimatikai té* nyezők olyan változatos összeállításban jutottak itt ér* vényre, aminőt eddig sem Európában, sem Afrika északi részében nem találtak. Az erdőségi és mezőségi övékben a következő talajzónákat különböztetik meg, melyeknek típusait alkalmunk volt a helyszínén tanul* mányozni. Erdőségi övben: barna erdei ta* laj, veres erdei talaj, sárga erdei talaj. A mezőségi övben: a feketetalajú prai* riek öve, a barnatalajú nagy síkság öve és a forró klímájú félsivatag homokos* talajú öve. Ez utóbbi övben egy sóstó környékét is alkalmunk volt látni, melyben a tó 25 méter vastag száraz sóréteggel volt beborítva. Víz e tóban csak feb* ruárban van, amidőn a környező hegyeket borító hó olvad és vize a mélyedményben fut össze. Nincs kon* tinens az egész világon, amelyben a természeti ténye* zőknek a talajalakító hatását szebben és világosabban lehetne látni, mint itt. Évkönyv. 4
