Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - I. A megalakulástól az alapszabályok jóváhagyásáig (1837-1842)
A felsorolásból kitűnik, hogy a tervezett egyesületekben az ■orvostudományok ápolása egyéb tudományokéval karöltve történt volna s így ezek az egyesülések elsősorban mint a Magyar Tudományos Akadémia előfutárjai foghatók fel. Kimondottan orvosi célzatú egyesülés első nyoma 1825-be vezet vissza. A Székesfővárosi Levéltár őrzi a Budapesti Királyi Orvosegyesület egyik alapszabálymegerősítést kérő felterjesztését a helytartó- tanácshoz (1887 december 1-ről), amelyben egyéb érvek között azt is felsorakoztatják, hogy a helytartótanács hasonló célú engedélyt már 1825-ben is adott, az engedélyezett társulat azonban részvétlenség miatt nem tudott megalakulni.1 Első, mai értelemben vett tudományos orvosi célzattal megalapított, azóta is fennálló egyesületünk a Budapesti Királyi Orvosegyesület s még hozzátehetjük: második legrégibb tudományos egyesületünk a Magyar Tudományos Akadémia után.1 2 Vessünk egy pillantást az Egyesület megalapításának idején még nem egyesített két testvérváros : Pest és Buda egykorú •orvosi életére is. Előbbinek mintegy 86.000, utóbbinak körülbelül 35.000 lakosa van. A Dunán még csak egyetlen híd vezet át, a régi hajóhíd, amelyet a jégzajlás megindultakor széjjel szednek s ilyenkor a két város között jóformán minden összeköttetés 1 Székesfőv. Levéltár, Intim a. n. 6377. „3°. Quod ad similis societatis sciemtificae Organisationen! Serenitas Vestra Caesareo-Regia, ac Excelsum Consilium Regium Locumtenentiale Hungáriáim anno 1825 benigno- gratiosum indultum elagiri dignebatur, quae tamen Socitetas ob indifferentiam medicorum in effectum deducta non est...“ A legszorgalmasabb keresés ellenére sem sikerült felkutatnunk, hogy ebben az esetben ki vagy kik voltak a kezdeményezők. 2 Egyéb hazai orvosi egyesületek közül megemlítjük az 1838 december 17-én megalakult temesvárit. Nyitra vm. orvosai 1839 folyamán tömörülnek egyesületbe. A szatmári orvosegyesület 1840 május 1-én már tizenkettedik gyűlését tartja. A miskolci orvosegyesület első gyűlésére 1840 február 8-án gyűlnek össze az alapítók. (A ma is fennálló Borsod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület 1847 február 8-án alakult meg!). Aradon 1848 december 15-ére tervezték az alakuló gyűlést , de fájdalom! a csecsemő fontos contraindicatiok miatt meg nem születhete, és így türelemre, szebb jövőre utaltattunk“ — írja dr. Csiky János az Orvosi Tár 1842. évfolyamában. (402. o.) A kolozsvári orvos-sebészi tanintézettel kapcsolatban már korán találkozunk egy „tiszta gyakorlati célzású egyesülés“-sel, amelyről Pataki Dániel számolt be „Erdélyi orvosegyesület“ címmel, amely havonként ülésezett (Orvosi Tár. 1833. 12, 116. o.). Nyilván .ezt említi a Budapesti Kir. Orvosegyesület alapszabály-jóváhagyást kérelmező felterjesztése is, amelyre az előbb hivatkoztunk: „in Transilvania vero Societas Medicorum practicorum literaria a pluribus annis publica auctoritate firmata existat proficiatque“. Idevonatkozó érdekes közlemények: Wachtel Dávid, Még egy szó a’ hazánkban alapítandó orvosi egyesületek iránt. (Orvosi Tár, Új folyam, 1839, 3. 17—32. o., valamint: Czilchert Róbert, Valami az orvosi tár, ’s magyar orvosi egyesület ügyében. (Orvosi Tár, Új folyam. 1839, 2. 193—200. o.)
