Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)

Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - I. A megalakulástól az alapszabályok jóváhagyásáig (1837-1842)

90

sei János Ádám (1677—1720) példája mutatja, az Akadémiáról még végrendeletükben sem felejtkeztek el.1

Elgondolhatjuk, hogy az akkori közlekedési viszonyok mellett ugyancsak soká tartott a levelek járása s így nem csoda, hogy egyik érdemes orvosunk felvetette a hazai folyóirat és társulat megteremtésének gondolatát. A késmárki születésű Fischer Dániel (1695—1746) volt ez, aki külföldi tanulmányainak elvégzése után szülővárosában telepedett le s mint Liptó és Szepes vármegyék főorvosa, előkelő gyakorlatot folytatott. Nevét sok általa használt régi gyógyszerkeverék őrzi: Elixir antivenereum Fischeri, Spir. nitri Bezoardicus Fischeria- nus, stb.

1732 május 1-én fejezte be Késmárkon kis füzetének megírását, amelynek címe: Epistola invitatoria Eruditis Pannoniae dicata, qua ad Acta Eruditorum Pannonica, res et eventus naturales ac morbos patrios exponentia edenda perhumaniter invitantur, s benne utalva a külföldi tudományos egyesületek hasznos munkájára, felszólítja hazájának tudósait, hogy legalább egy folyóirat kiadására álljanak össze. A tervezett folyóiratban tág hely jutott volna az orvostudományoknak is. A szépen elgondolt terv azonban nem jutott megvalósulásra.

1777-ben nádasi Tersztyánszky Dániel az első Ratio educationis megalkotója egy rövid életű societas literaria-t tudott létrehozni, amelynek tagjai között orvosok is voltak. Folyóiratukban („Allerhöchsst privilegirte Anzeigen“) orvosi cikkek is láttak napvilágot.

1784-ben Winterl Jakab, a pesti egyetem növénytan- és vegytanprofesszora akarta megvalósítani kedvenc gondolatát egy orvos- és természettudományokat művelő egyesület formájában, de terve a kezdeményezésen túl nem juthatott.1 2

1802-ben egy lelkes kis csoport, köztük ismét Winterl Jakab, Schraud Ferenc, az elméleti orvostan és államorvostan, Tomtsányi Ádám, a physika professora, Kitaibel Pál, akkor még Winterl adjunktusa, Kultsár István, a „Hazai tudósítások“ későbbi megalapítója, indultak el hasonló ideális elgondolással, egy természettudományokat, gazdaságtant és orvos- tudományokat is felölelő társulat alapítása érdekében.3 A társulat feladatát, az orvostudományokat illetően a következőkben körvonalazták: „In der Medizin wird man sich vorerst nach dem Zwecke der Gesellschaft, besonders auf medizinische

1 Végrendeletében vagyonából évi 6000 frt-nyi jövedelmet biztosított az akadémiának s ezáltal a híres erfurti könyvtárnak vetette meg az alapját.

2 Monathliche früchte einer gelehrten Gesellschaft in Hungam. 1784, Pest u. Ofen.

3 Plan zu einer Ungrischen Gesellschaft für Naturkunde, Ökonomie und Medizin, 1802. Pesth.