Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)

Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - I. A megalakulástól az alapszabályok jóváhagyásáig (1837-1842)

88

hegyről nézve mutatja be, bár kisebb méretekben, de jól felismerhetően a további épületek is láthatók. Képünk az 1850 körüli állapotokat tükrözi vissza, baloldalt a háttérben a Lánchíddal.

Önként vetődik fel a kérdés: a Budapesti Királyi Orvosegyesület alapítását megelőzően beszélhetünk-e már orvosi egyesületi életről Magyarországon, vagy legalább is történtek-e ennek megvalósítására kísérletek?

Az orvostudományok fejlődése szempontjából oly rendkívül fontos orvosi egyesületek gyökerei a XVII. század utolsó évtizedébe nyúlnak vissza.1 Az első lépések ezen a téren tulajdonképpen akadémiákból vagy hozzájuk hasonló intézményekből indultak ki s a kimondottan orvosi egyesülések virágkora csak jóval később következik be. Az elsők között kell megemlítenünk a római Accademia dei Lincei-t és a firenzei Accademia del Cimento-t, az 1666-ban alapított párisi Académie des sciences-t és a már 1645-ben életre hívott, de csak 1662-ben Royal Society nevet felvett londoni tudós társaságot. Hazai viszonyaink szempontjából elsőrangúan fontos az 1652- ben Schweinfurtban megalapított Academia Naturae Curiosorum, amelyben a szoros értelemben vett természettudományok ápolása mellett az orvostudományoknak is elsőrangú szerepük jutott.

A tisztán orvosi jellegű egyesülések közül felsoroljuk a párisi Académie royale de chirurgie-t (1781), a Société royale de médecine-t (1766), a londoni Royal Medical Society-t (1737, illetve 1779), a párisi Académie de médecine-t (1820), a londoni Royal Society of Medicine-t (1805), a Hufeland által Berlinben megalapított Medicinisch-chirurgische Gesellschaft-ot (1810) s a nagyszerű szervező erejű jénai zoológus professor, Oken által megteremtett, az orvosi és természettudományokat egységesen összekapcsoló Versammlungen deutscher Naturforscher und Aerzte-t (1822). Az olasz orvosegyesületek között kimagasló helyet foglal el az 1823-ban megalapított bolognai Societa medica chirurgica.

A már említett Academia Imper. Naturae Curiosorum-nak hazai kiváló orvosaink majdnem kivétel nélkül tagjai voltak. Folyóiratában (Miscellanea curiosa medico-physica Academiae naturae curiosorum sive Ephemerides Germanicae) közölték betegágynál tett nevezetesebb észleléseiket, sikeres gyógyításaikat. Az Akadémiával s ezen a réven más tudósokkal is levelezésben állottak, sőt mint a nagynevű soproni orvos, Gen1 M. Neuburger: Die Entwicklung des wissenschaftlichen Vereinswesens und seine Bedeutung für den medizinischen Fortschritt. Wien. kli. Wo. 1937, 666—674. o.