Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)

Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - X. Az egyesület tudományos működésének újra való megindulásától napjainkig (1920. okt. 16-1937)

284

Az egyesület anyagi egyensúlyát ebben az évben még fenn tudja tartani kiadásainak a minimumra csökkentése révén. Elsősorban a könyvtár érzi meg a kényszerű takarékosságot, amint a titkári jelentésből is kitűnik:. „Gazdag folyóiratgyüjte- ményünk leapadt, új könyvek beszerzésére nem is gondolhatunk és mély aggodalommal nézünk a jövő elé, mely eddigi híres, gazdag könytárunk hanyatlását és elértéktelenedését helyezi kilátásba..Sürgős hiányokat pótolt a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) jókor érkezett 70.000 koronás önzetlen adománya, amely a legszükségesebb folyóiratok és könyvek beszerzését mégis lehetővé tette.

Az egyesület alapítványaival kapcsolatos ügyeket Tauffer elnöklete alatt bizottság vizsgálta át s az alapítóleveleket hitelesítés végett az illetékes minisztériumokba felterjesztve, annyi idő után ismét pályázatokat írnak ki. A szakosztályok közül 3 (ideg- és elmekórtani, otologiai, orr- és gégegyógyászati) ugyancsak újra megkezdte tevékenységét.

Az egyesület elszakított területeken élő tagjainak hűségesen küldözgette meghívóit a trianoni béke aláírása után is. Meghívói többnyire visszajöttek a határokról kézbesítetlenül s ezért most beszüntetik a meghívóknak határokon túlra való küldését.

Július 2-án leplezik le a II. sz. női klinikán Tauffer 70-ik születésnapja alkalmából Stróbl Alajostól készített mellszobrát. A bensőséges ünnepélyen Bókay elnök üdvözli az ünnepeltet s benne az egyesület egykori elnökét.

Az október 15-i nagygyűlésen Bársony János tartja a Balassa-előadást: „A rák therapiájárói“ címmel.1

Ebben az évben költözik be a Budapesti Orvos-Szövetség az egyesületi székház II. emeletére, a már 1901 óta ugyanott helyiséget bérlő Országos Orvos-Szövetség mellé, ahonnan

1933-ban költöznek ki.

A nehéz időkre jellemző köntösben megjelenik az egyesület 1920—21-es évkönyve, amely még az ülések jegyzőkönyvét is tartalmazza.

1922-re esik az „id. dr. Johan Béla jutalomdíj-alapítvány“ megszületése, amelynek egész elgondolása a gyermeki kegyelet gyönyörű példáját állítja elénk. Id. dr. Johan Béla, Baranya vármegye 1919-ben elhúnyt tisztifőorvosának gyermekei: dr. Johan Béla, Johan Hugó, Johan Viktor és Balázs Pálné, szül. Johan Mária 100.000 koronát bocsátottak az Orvosegyesület rendelkezésére megboldogult édesatyjuk emlékének megörökítésére, „aki egész dolgos élete alatt orvosi hivatásának szorgalmas és ennek haladásáért lelkesedő munkása volt“. Az alapít1 Bársony János: A rákról, kiváltképen a méhrákról. Bársony-Emlékkönyv, Bpest, 1927, 3. o. s köv.