Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
264 kérdés iránt tanúsított nagy érdeklődés meggyőző fokmérője az a mindenre kiterjedő vita, amely az előadásokat követte. Tóth István április 13-án „Három cervicalis császármetszéséről, Kelen Béla április 27-én „Méhvérzések és myomák Röntgenkezeléséről“ ad elő. Május 4-én Korányi Sándor „A leukaemia gyógyszeres befolyásainak újabb módjával elért eredmények bemutatása“ című bemutatásában a benzoltherapia eredményeit ismerteti. Május 11-én Scipiades Elemér „Hebosteotomia és praeperitonealis császármetszés“ címmel ad elő. Az év folyamán feloszlik az egyesület tuberculosis bizottsága s a feloszlatást maga a bizottság elnöke, Müller Kálmán kéri, mert megalakult „A tuberculosissal foglalkozó orvosok országos egyesülete“. A december 14-i évzáró közgyűlés a lelépő Dellinger utódjául id. Liebermann Leót választja az elnöki székbe. 1913-ban súlyos veszteség éri az egyesületet és az egész magyar orvostudományt báró Korányi Frigyes halálával. A gyász jeléül az egyesület Értesítője is fekete keretben jelenik meg s a május 24-i ülésen Liebermann emlékezik meg az elköl- tözöttről megható elnöki megnyitójában: „Sok, nagyon sok hálával tartozunk nagy halottunknak. Elsősorban azon tudományos munkáért, mellyel üléseink színvonalát olyan magasra emelte, hálával azon aranykorszakért, melyet egyesületünk elnöksége alatt elért, hálával azért a becsületért, melyet a magyar orvosoknak bel- és külföldön szerzett, de legnagyobb hálával azért a szeretetért, mellyel hozzánk ragaszkodott. S ha széttekinthetne azokra, akik ravatalát körülállva siratták, bizonyára nem volnánk az utolsók azok között, kikre jóságos atyai tekintetének soha el nem felejthető melegét árasztaná. A közös munka, a közös cél, közös küzdelem egyesítő erején kívül még egy elszakíthatatlan kötelék fűz hozzá, ez az a családi ereklye, melyet életének hű kísérője őriz. Több mint ötven éve, hogy a szabolcsmegyei gyakorlóorvos tudományos munkájáért az orvosegyesület jutalmát nyerte. E jutalomdíj aranyaiból készült az a karperec, melyet menyasszonyának, Bóniss Malvinnak első ajándékul átnyújtott. E karpereccel jegyezte el menyasszonyát. E karpereccel jegyeztük el őt magunknak. A páratlanul szép házasélet ma ketté tört, a mi frigykötésünk nem, mert nagy egyénisége számára örök életet biztosít“. Az október 14-i nagygyűlés is Korányi Frigyes emlékezetének van szentelve. Az emlékbeszédet báró Müller Kálmán mondja, aki Grósz Emil alelnök javaslatára az egyesület Balassa érmét kapja meg érte. Korányi emlékének méltó megörökítése 1 1 Müller Kálmán báró: Korányi Frigyes. Emlékbeszéd. Orvosképzés, lí)13, 605—640. o.
