Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
258 terem épülne az 1892-ben emelt szárnyépület földszintjének fel- használásával, míg annak emelete (az addigi olvasó) 70 személyes karzattá lesz majd átalakítható. A számítás szerint az ülésterem építési költségei 87.900 koronát tesznek ki, ehhez járulnak még az ülésterem, a ruhatár és a könyvtár új elhelyezésének költségei, amelyek előbbivel együtt összesen 115.000 koronát tennének ki. A költségek előteremtésére valamely hazai pénzintézettől vesznek fel majd kölcsönt és a tagdíjat is emelni fogják. A decemberi közgyűlés az elhúnyt Elischer Gyula helyébe Győry Tibort választja az egyesület háznagyává, aki ebbeli minőségében gondoskodik az új előadóterem elkészülte után annak belső díszéről, orvostudományunk és az egyesület körül kimagasló szerepet játszott nagy orvosaink képeinek elhelyezésével. Az egyesület jótékony intézményei ismét szaporodnak. A tátraházai szanatórium igazgatósága Brehmer emlékére1 két ingyenes helyet alapított vagyontalan orvos vagy hozzátartozói számára, amelyre az érdemeseket az egyesülethez beadott kérvényre annak bizottsága jelöli ki. 1910-ben megtörténik az egyesületi székház szükségessé vált alakítása Korb Flóris és Giergl Kálmán műépítészek tervei szerint. Az átépítés, amelynek eredményeképen az egyesület székházában a ma is fennálló állapotok jöttek létre, az előirányzottnál hosszabb időt vett igénybe az építőipari munkások váratlanul bekövetkezett nyári sztrájkja miatt. Az üléseket az építkezés tartama alatt Kétly Károly szívességből az igazgatása alatt álló I. számú Belklinika előadótermében, a vetítéssel járókat, tekintve, hogy erre az előbb említett klinikának megfelelő berendezése nem volt, Grósz Emil szívességéből a vezetése alatt álló I. számú szemklinikán tartották meg. Az új előadóterem felavatása 1911 január 21^ére kellett hogy maradjon, amikor az ugyancsak elmaradt Balassa-előadás is elhangzik. A könyvtár használata azonban néhány hónapos kényszerű szünet után már ebben az évben újra megkezdődhetett. Az építkezés folytán az eddig három részre osztott előadóterem felhasználásával megfelelő olvasóhelyiségekhez jutott az egyesület. A mai nagy olvasóterem a régi nagy előadóterem, a tőle balra lévő kis olvasóterem eredetileg a nemdohányzók részére volt fenntartva, jobbra a könyvtáros szobájával. Az első emeleten volt a társalgó is. Az előadóterem felépítésével természetesen megszűnt a székház kertje, illetőleg udvara, amelynek helyén az felépült. A mintegy 500 főnyi hallgatóság befogadására készült új elő1 Herman Brehmer (1826—1889) a görbersdorfi szanatórium megalapítója, főműve: Die Therapie der chronischen Lungenschwindsucht (1887).
