Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
222 Az egyesületi székház, amelynek — mint említettük — a II. emelete bérbe volt kiadva — már ebben az évben szűknek bizonyult. Könyvtári helyiségre és nagyobb olvasószobára van szükség mindenek előtt. A május 28-án tartott rendkívüli közgyűlés Korányi elnöklete alatt foglalkozik a segítés módozataival s elhatározza — a házügyi bizottság javaslatának megfelelően —, hogy a székház udvarának jobboldalán egyemeletes épületszárnyat emeltetnek, amelyet zárt üvegfolyósó fog összekötni az eddigi helyiségekkel. Ilyen módon az eddig a földszinten elhelyezett olvasóterem felkerül az első emeletre, ahol a könyvtár egy része is elhelyezhető lesz, míg lent két nagyobb szoba áll majd különböző célokra rendelkezésre. A költségeket 7—8000 forintra becsülve, Ray Rezső műépítész irányítása mellett még, a nyár foyamán megkezdődik az építkezés. A fővároshoz intézett kérvényben a ház előtti útszakasznak zajtalan aszfalt vagy faburkolattal való ellátását is kérelmezik. A saját házzal járó nagyobb gondok új tisztség létesítését teszik természetszerűen szükségessé, a háznagyét, amelyre elsőízben Tóth Lajost választják meg.1 Az épület belső díszének emelésére szolgáltak a hálás tanítványoktól adományozott Wagner Jánost ábrázoló bronzplakett, a Hirschler hagyatékából származó Balassa mellszobor s ugyancsak a Hirschler hagyatékból — mint Neuschloss Marcell ajándéka — Hirschlemek fénykép után készült, igen sikerült tera- cotta mellszobra, amelyet a Hirschler emlékezetének szentelt október 14-i nagygyűlésen helyeznek el az ülésteremben. Az épület világítása még gázzal történik, de már remélik, hogy rövidesen villanyra térhetnek át s Tóth Lajos háznagyot megbízzák az idevonatkozó szükséges lépések megtételével.2 A december 10-én megtartott nagygyűlés Korányi Frigyes helyébe Kétly Károlyt választja elnökké. 2000, az Operaházinál (opera pályázat) 2000 forintos alapítványokat létesített. 1893-ban magyarországi elszegényedett keresetkép télén orvosok, azok özvegyei és árvái javára 12.000 forintos alapítványt tett, amelynek kezelésével a Budapesti Orvosi Kör Országos Segélyegyletének igazgató- választmányát bízta meg. Mint az alapítólevél mondja: ,,azon esetben, ha a Budapesti Orvosi Kör Országos Segélyegylete bármikor felosztanék vagy működését beszüntetné, úgy ezen alapítvány őrzésére, kezelésére a Budapesti Királyi Orvosegyesület igazgató-választmányát kérem fel“. Nagy barátja volt a művészeteknek is. Benczúr Gyulával megfesteti 60.000 forintos tiszteletdíjért az Országgyűlés hódolata a király előtt“ című képet s azt a magyar nemzetnek ajándékozza. (Ma az Országházban.) 1 Az 1893 március 17-i választmányi ülésen Kétly elnök felolvossa a fővárosi tanács ez ügyben érkezett átiratát, amely szerint a székház előtti utcarészlet nem fa, de makadám-burkolatot fog kapni. 2 Budapest utcáinak villannyal való világítása 1893-ban kezdődött el.
