Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VI. Az egyesület első évkönyvének megjelenésétől az egyesületi székház megszerzéségi (1875-1891)
210 Emlékezetes marad az egyesület történetében Fodor József előadása (március 15): „Újabb vizsgálatok a vér baktériumölő képességére és az immunitásra vonatkozólag“.1 A május 31-én tartott rendkívüli ülés az orvosi kamarák kérdésével foglalkozik. A kamarák tervezetét a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének központi választmánya még az előző évben megküldte az egyesületnek azzal a kéréssel, hogy azt változtatás nélkül elfogadva pártolóan terjessze fel a belügyminiszterhez. A kérdéssel az egyesület külön bizottsága több ülésen keresztül behatóan foglalkozott, amelynek eredményeképpen az igazgatótanács a következő javaslattal lépett a rendkívüli ülés elé: „mondja ki a közgyűlés, hogy elfogadja a kötelező kamarák elvét, de nem a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének állandó központi választmánya által javasolt szerkezetet, hanem a szerkezet kidolgozását a kormány hivatalos közegeire bízza“. A közgyűlés a javaslatot 83 szavazattal 64 ellenében elvetette.1 2 Az október 14-i nagygyűlésen Korányi Frigyes olvasta fel megemlékezését Balogh Kálmánról. A november 15-i ülésen a tuberculinról megjelent első közlések hatása alatt Korányi lelkes indítványt tett: „Azt gondolom, mindnyájan behatása alatt állunk azon közleményeknek, melyek már több nap óta politikai és egyéb napilapokban, ma azonban már az orvosi lapokban is Koch tanár búvárlatainak eredményeiről megjelentek“. Javasolja, hogy az egyesület jegyzőkönyvileg fejezze ki Koch iránt érzett tiszteletét és elismerését s azt sürgönyileg küldjék meg neki, egyúttal bizottságot is alakítsanak „melynek feladata legyen a gümőellenes gyógyeljárás fej1 Fodor első ide vonatkozó előadását a Magyar Tudományos Akadémián tartotta: 1885 május 18-án. 1886 május 15-én ugyanitt „Űjabb kísérletek bacteriumoknak vérbe fecskendősével“ címmel adott elő. 2 Az orvosi kamarák kérdése a következő években is foglalkoztatja az egyesületet. Az 1894 február 3-i ülésen Tigermann Mór indítványt terjeszt elő: „ámbátor a Budapesti Királyi Orvosegyesület az 1890. évi május hó 31-én tartott rendkívüli ülésében határozatilag kimondotta, hogy az orvosi kamarák létesítését nem tartja szükségesnek és célszerűnek, mégis tekintettel arra, hogy a m. kir. belügyminiszter úr ő nagyméltósága kijelentette, miszerint az orvosi kamarák szervezéséről szóló törvényjavaslat tervezetet elkészítette és azt nemsokára az országgyűlés elé szándékozik terjeszteni“, javasolja, kérje el az Orvosegyesület a belügyminisztertől a tervezett törvényjavaslat egy példányát beható tanulmányozás és véleményadás céljából annál is inkább, mert a tervezett törvény határozatai elsősorban az orvosokat érintik. A belügyminiszter leiratában megígéri, hogy az egyesület kérésének készséggel fog eleget tenni. Az 1897 március 27-i rendkívüli közgyűlés ugyancsak a kamarákról szóló törvény- javaslat tervezetének tárgyalásával foglalkozik.
