Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - IV. A szabadságharc leveretésétől a kiegyezésig (1849-1867)
147 a Lánchíd-téri Diana-fürdő épületének I. emeletére (Pfeffer-féle ház), ahol 1858 április 24-ig marad. Pest hirhedt rendőrfőnöke Protmann, az egyesület alapszabályait magához kéretve, azokat — egyéb változtatások mellett — azzal a meghagyással küldi vissza (1856 május 5), hogy a bennük előforduló „praeses“ és „vicepraeses“ szavak helyett „Vereinsvorstand“ és Vorstands-Stellvertreter“ írassák, az egyesület címéből a „királyi“ jelző elmaradjon és a bélyegző is ennek megfelelően módosíttassák, továbbá a mellékcélként megjelölt „collegialitás előmozdítása“ töröltessék. Az oklevelek kiadatását is beszüntette s az egyesület működése feletti felügyeletet kormánybiztosra ruháztatta. Az egyesület hivatalos levelezését is németül kénytelen ezentúl folytatni és Protmannaí folytatott levelezéséből kiderül, hogy működése nála nem talált rokonszenvre. Hogy mennyire a gyakorlat céljait szolgálta az egyesület, amelynek helyiségében kisebb vizsgálatokat is elvégeztek, bizonyítja az év egy rendelkezése: „A górcső és vegykémszerek tartassanak a szálláson.“ Az 1856—57. évben Semmelweis már hármas előadást tartott az egyesületben: a) önkéntes csonkításról (amnionköteg okozta spontan amputatio esete magzatnál); b) angolkóros nőn tett császármetszés (az esetet később tanársegédje, Fleischer József az Orvosi Hetilap 1857-ik évfolyamában részletesen ismertette) ; c) Petefészek vízdaggal párosult szülés esete. Sajnos, ezen előadásaink szövege nem maradt ránk, megtartásuknak közelebbi időpontját sem ismerjük, mert a megfelelő jegyzőkönyvek hiányoznak az egyesület levéltárából. Az évzáró titkári jelentésben Kovács Sebestény Endre így emlékezik meg Semmelweis előadásairól: „A szülészet Prof. Semmelweis által nyerte személyesítőjét, ki az angol kóros nőnél tett császármetszést, a petefészek vízdaggal párosult szülést szakismerettel szerkesztett mind kórhatározatilag, mind gyakorlati kiviteleiben egyaránt fontos eseteknek előadásaival szak- képzettségének tanúságát adá.“ Az első előadásról a kórbonctani tárgyúak között emlékezik meg: „Prof. Semmelweisnak az önkéntes csonkításról tartott érdekes előadása s a csonkított magzat bemutatása.“ Az 1857. év legnevezetesebb eseménye az első, mai napig is fennálló magyarnyelvű orvosi folyóirat, az „Orvosi Hetilap“- nak megindulása. Megalapítója és első szerkesztője, Marku- sovszky Lajos, az Orvosegyesület későbbi elnöke.1 1856 decem1 A Wien. med. Wo. (1857. évi. 66. o.) így ír Markusovszky vállalkozásáról: „Wirklich gehört ein gewisser Muth dazu, nach den so lehrreichen Erlebnisse der Vorgänger, ein Unternehmen zu wagen ...“ io*
