Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - I. A megalakulástól az alapszabályok jóváhagyásáig (1837-1842)
102 Ilyen előzmények után érkezik el október 14-e, az egyesület tulajdonképpeni megalapításának napja, amelyre a három város orvos-, sebész- és chemia-doktorait meghívták s amelynek tárgya: „condenda Societas litteraria Medicorum practicorum“. Az ülésen 32 doktor vett részt, akik az alapszabályokat részletesen megvitatják s közülük sokan azoknak magyar nyelvre fordítását kívánják, illetőleg azt, hogy a jóváhagyásukat kérő folyamodványba a latin szöveg mellé a magyar is felvétessék. Ezen az ülésen történik az egyesület első elnökének (praeses) megválasztása. Az első szavazásnál a legtöbb szavazat idősb Christen, Szuhány és Windisch doktorokra' esett, újabb szavazásnál Szuhány Márton nyerte el a többséget és az elnöki széket rögtön el is foglalta. Szuhány Márton dr 1792-ben Rochfalván (Gömör megye) született, mint szegénysorsú szülők gyermeke. A középiskolákat elvégezve, egyideig nevelősködött, sőt mint „iskolatanító“ is működött, hogy az egyetemi tanulmányokhoz szükséges anyagiakat megszerezhesse. 1815-ben elindul a bécsi egyetemre és csak doktorrá avatása után, 1820-ban tér vissza hazájába. 1823-ig a nógrádmegyei Berczelen folytatott kiterjedt gyakorlatot. Ekkor Pesten telepedik meg s csakhamar becsült és ismert orvos lesz itt is. Eckstein elismerőleg írta róla: „csudáim lehet mikép ezen orvosokkal olly bőven ellátott fővárosban is nevezetes praxisra tett szert“.1 Tizennyolc éves pesti működés után, 1841 szeptember 24-én halt meg. Irodalmilag keveset dolgozott, inkább mint egyéniség vált ki a többiek közül s emberi képességei emelték az egyesület elnöki székébe.1 2 „Társulatunk ezen ősi egyben zavar szakában, mikor annak belső életének iránya még tisztán kifejtve nem volt, midőn még a szükséges alapzatok hiányoztak, az ő egyénessége egészen alkalmas volt arra, hogy első elnök lehessen.“3 Szuhány megválasztatása után kinevezi Tessényit és Eck- steint titkárokká (secretarius), Mokossinyit pedig pénztárnokká (exactor).Utóbbialegszükségesebb kiadások fedezésére nyomban adakozásra szólítja fel a jelenlevőket s össze is adnak 21 frt. conv. pénzt. Ismételten kimondják, hogy október 21-re újabb előkészítő ülésre hívják össze a város háromféle doktorait. A felolvasott két kérvénytervezetet nem találták megfelelőnek s 1 Eckstein F., Beszéd... bold. Szuhány M. emlékezetére . .. Orvosi Tár, 1842, III. folyam. 1, 394—400. 2 Nagy tekintélyét és közkedveltségét bizonyítják a Székesfővárosi Levéltárban őrzött rávonatkozó iratok (Missiles a. n. 12348.). Az egyikben önérzetesen írja: Collegarum meorum amore et favore gloriari possum. ..“ Nevét az Egyesület jegyzőkönyvei többnyire Szuhányi-nak írják, ő maga Szuhány-t írt. 3 Eckstein, u. o. 397. o.
