Kokas Lajos dr. (szerk.): Csorna község Margit közkórháza 1915-1928 (Csorna, 1929)

Ajánlás

Nevét, alakját példázó akaratát nem tudja megakasztani sem történelmünk tragikus folyása, sem megtörött erőnk szegénysége, sem kárvallottságunk gazdagsága.

„Anxia vita nihil.“ A cselekvés biztosabb bízásra biztat, mint az aggodalmas élet.

Általlátó tudatosságai, nyomós munkával, élő valósággal megindítja az 1876. óta elavult, részben devalvált közegészségügyi törvényeinknek a sorsdöntő időkhöz igazodó fejlődését és megnemesiti szociális politikánk csenevész termékenységét ujan fakadó virágokkal.

Vass József egyre érő, egyre bővülő politikai belátással, az orvos kiélesedett szemével és az érzések előkelőségével látja meg a küzdő emberi életet és emberi sorsának magasabb kiteljesülését áhitja.

Elgondolásai, történelmi törvényei nemcsak reform, hanem korrekció. — Nemcsak etikai szépség, nemcsak állami életünk ornamentikája, hanem társadalmi szükségesség, biológiai törvény, melyek az emberi élet progresszióját, fölfelé haladását jelentik és hirdetik magyar földön is azt a nagyszerű alkotó internacionális munkaközösséget, mit a szociális higiena az emberiség védelmében és jobblétében képvisel.

Amint egykor — a minden magyar problémák legnagyobb meglátójának — Széchenyi István törekvéseinek volt alapvető érzése: nyugateurópaivá tenni a magyart, úgy most Vass József teszi magáévá korszerű módosítással Széchenyi eszméjét: nyugateurópaivá tenni a magyar embervédelem ugarát és azt belterjesen megerősíteni.

Vass József az ókori görög bölcsnek ad igazat, mondván: sok nagyszerű van a földön, köztük az ember a legnagyobb.

A felsőbbrendü ember célgondolata az, hogy értelemre, szívre a legtetszetősebb politika a dolgozók egészségének a megvédése és hosszabb életének a biztosítása, a munka rokkantainak a megbecsülése.

6